Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
Bevezető
Bevezető kát adhasson ki, amelyeket azonban utólag a kormánynak be kellett mutatni.47 A Gazdasági Bizottságnak nem kis szerep jutott azoknak a javaslatoknak a kidolgozásában, amelyek a gazdaságirányítási rendszernek a kormány november 4-ei felhívásában megígért átalakítására vonatkoztak. 1956. november-decemberében különböző elgondolások fogalmazódtak meg a politikai rendszer módosítására is. A politikai rendszer működtetését érintették már azok az államigazgatás és az irányítás egyszerűsítésére vonatkozó kezdeményezések is, amelyek az október 23-át megelőző idők reform- elképzeléseire nyúltak vissza. Az egyes minisztériumok és főhatóságok összevonására és megszüntetésére vonatkozó határozat mellett ennek jegyében került sor december 6-án az államapparátus több mint egyharmados leépítéséről szóló döntés meghozatalára. A kormány 1956. december 6-ai ülésén nagyszabású munkálatokat kezdeményezett a gazdaság működési rendszerének felülvizsgálatára. A gazdasági életet érintő kérdésekre vonatkozó előterjesztést Kossá István terjesztette a testület elé.48 A kormánynak a pénzügyek irányításával megbízott tagja azt javasolta, hogy a kormány határozottan foglaljon állást a tervgazdálkodás folytatása mellett, de azoktól a merev megkötöttségektől mentesen, amelyek az addigi tervgazdálkodásra jellemzőek voltak. Úgy vélte: „A jövőben a tervgazdálkodásunk fő célja, hogy a lakosság fogyasztási szükségletét a megtervezett életszínvonal-emelkedés mértékében feltétlenül biztosítsa. A második fő feladata az, hogy megfelelő nagyságú export révén biztosítsa az egész magyar ipar, közte a lakosság fogyasztási szükségletét kielégítő ipar nyersanyagellátását és az egyéb beszerzéseket. A harmadik feladata a tervgazdálkodásnak a bővített újratermelés biztosítása a beruházások révén. Ezt azonban semmilyen körülmények között sem szabad olyan mértékben tervezni, hogy az a lakosság életszínvonalának rovására menjen.” Szükségesnek tartotta, hogy az Országos Tervhivatal éves, ill. később meghatározandó időben hosszabb időszakra szóló - három-ötéves - tervet készítsen, ez a terv azonban csak keret legyen, melyet a vállalat üzemi tanácsával - kiegészítve a vállalat legkiválóbb szakembereivel - meg kell tárgyalni, s azok ellenjavaslatait figyelembe véve, alulról felfelé kell véglegesen megállapítani. „Ez azonban nem lenne törvény, amelytől való eltérés büntető szankciókat vonna maga után, hanem olyan népgazdasági keret, amely mutatná a népgazdaság egyes ágai között lévő arányokat, a fejlődés mértékét, s amelyből következtetni lehetne a fejlődés további ütemére.” Kossá azon a véleményen volt, hogy az idő rövidsége nem teszi lehetővé egy, az 1957-es eredeti terv keretszámaitól struktúrájában lényegesen eltérő új terv kidolgozását, ráadásul a gazdasági élet jövőbeni alapjai, új szervezeti formái sem voltak még kidolgozva, ezért azt indítványozta, hogy az eredeti 1957-es tervet vegyék alapul. Ez egyúttal azt is jelentette volna, hogy az 1957-re elkészítendő terv lényeges gazdasági, főleg szerkezeti változásokat nem hozott volna. Ezzel egyidejűleg javasolta, a kormány utasítsa a Tervhivatalt egy hároméves átmeneti gazdasági terv kidolgozására, amely már kiterjedt volna az új gazdasági rendszer alapelveire, szervezeti formáira, „azaz lényegében biztosítsa a zökkenőmentes átmenetet egy olyan új gazdasági rendszerhez, amelyen belül a gazdasági élet fő szabályozója az értéktörvény lesz és a terv csak azokat a korlátokat tartalmazza, amelyen belül az értéktörvény hat.” Kossá előterjesztésének további részében foglalkozott a vállalati munkás ön47 A Gazdasági Bizottság megalakulásáról és működéséről lásd: Baráth Magdolna: A Gazdasági Bizottság 1956-1957-ben. Levéltári Közlemények, 2007. 2. sz. 8 Az előterjesztést lásd: MÓL XIX-A-83-a 161. d. 23
