Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
50. 1958. január 16.
1958. január 16. MT ülések jegyzőkönyvei Az egyezmény politikai vonatkozásában is nagy jelentőségű. Devizahitelt a magyarokon kívül senki nem kapott a szovjet kormánytól. Ezt azért említem, mert tudomásom van róla, hogy más országok is kértek, de figyelembe véve azt, hogy az ellenforradalom milyen gazdasági károkat okozott, figyelembe véve a magyar gazdasági életben régebben elkövetett hibák következményeit, egész fizetési mérlegünk helyzetét, a szovjet kormány úgy döntött, kivételt tesz, és 40 millió devizahitelt bocsát rendelkezésünkre. A kormány nevében megköszöntem a segítséget a tárgyalásokon és utána is, vezető elvtársakkal folytatott megbeszéléseknél éreztem, hogy látják a gondjainkat, és megmondották, hogy időközben elsősorban az alapvető nyersanyagok terén az éves tárgyalásoknál korrekcióra kerülhet sor. Az egyezményről a külkereskedelmi miniszternek kellene a sajtó útján a közvélemény számára tájékoztatást adni, annál is inkább, mert kinn megegyeztünk közös közlemény szövegében, de ennek magyar vonatkozásait értékelni kell és meg kell mutatni, hogy milyen jelentős ez a segítség.5 A sajtó foglalkozzék ezzel a kérdéssel iparáganként, időközönként, elsősorban az átépítésre kerülő üzemeknél. Amennyiben egyes kérdéseket fontosnak tartanak a kormánydelegációban részt vett elvtársak, amelyeket nem mondottam el, kiegészíthetik beszámolómat. Kiss Árpád elvtárs: A kapott devizahitelt ez alkalommal devizában kell visszafizetnünk. Ezt figyelembe kell venni. Incze Jenő elvtárs: Szeretném Apró elvtársat kiegészíteni abban a tekintetben, hogy a segítség tulajdonképpen nagyobb, mint ahogy a számszerüségekből kitűnik. A 300 millió nem azt jelenti, hogy eredeti igényünk egyharmadát kapjuk csak meg, mert az 1100 milliós igény összeállításánál nem mindenütt indultunk ki a világpiaci árakból és voltak igények, amelyek teljesítése kisebb összeget jelent. Lényegében a 300 millió eredeti igényeink közel felének kielégítését biztosítja. A hitel mértékét emeli az is, hogy a gépek egy részét a rendes áruforgalomban kapjuk meg, holott ezt is a hitelből akartuk megvásárolni. így a hosszúlejáratú hitelből akartunk villamos mozdonyt venni, és ezt most a rendes áruforgalomban kapjuk. A devizahitel is nagyobb, mint ahogy Apró elvtárs elmondotta. Nemcsak a 40 milliót kaptuk meg, hanem a kormány korábbi döntése alapján a 60 millió rubeles uránhitel is fennáll. Technikai hitelt is igénybe vehetünk, 30 milliót a Külkereskedelmi Minisztérium útján. A hosszúlejáratú hitelnél 4-5 deficites anyagot nem tudunk növekvő ütemben biztosítani. Ilyen a hengerelt áru, a koksz. Erre mondták, hogy az éves tárgyalásoknál kell majd kiigazítani. Azt mondották, hogy a szovjet Tervhivatal a mi kéréseink alapján igyekszik tervezni és nem az itt lerögzített számok alapján. 5 Erre nem került sor. 1102
