Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

50. 1958. január 16.

1958. január 16. MT ülések jegyzőkönyvei különböző terveket beszerezni, a szovjet elvtársak figyelmeztettek, hogy ne vá­sároljunk ilyen terveket, mert ezekkel rendelkeznek, és rendelkezésünkre bocsát­ják. Ilyen vonatkozásban legfejlettebb technika kérdésében is jelentős segítséget kaptunk. A 300 milliós hitel felhasználására, a műszaki együttműködésre, a részletes gép­lista elkészítésére a magyar bizottságok most készítenek terveket és a közeljövő­ben néhány bizottság már kiutazik konkretizálni, hogy a szállítások közül me­lyek azok, amelyek 1958-ban reálisak és melyek azok, amiket 1959-ben, ill. 1960-ban kapunk. Ezt azért kell siettetni, mert a megrendelések vonalán vannak olyan gyártmányok, ahol nekünk 1959-ben már szállítani kell, a gépeket tehát ebben az évben meg kell kapnunk. Áru- és devizahitel kérelemmel is fordultunk a Szovjetunióhoz, 150 millió rubel áru és 150 millió rubel devizahitelt kértünk. Megmondták, hogy nem áll mód­jukban Magyarország számára ilyen mértékű hiteleket adni. Az árulista tárgyalá­sakor számos fontos alapanyagnál a szovjet fél nem tudta kielégíteni a magyar fél javaslatait, kéréseit, ezért úgy határozott a szovjet kormány, hogy 40 millió rubel értékben szabad devizát bocsát rendelkezésünkre, hogy azokat az anyago­kat, amelyeket a Szovjetunió nem tudott megadni, tőkés piacokon vásároljuk meg. Meg szeretném mondani, hogy nem egy esetben figyelmeztettek bennünket arra, hogy minimálisabb programot készítsünk. Vegyük figyelembe a Szovjetunió helyzetét, kéréseinket fontoljuk meg és így szovjet tanácsadók, szakemberek javaslatára több tételt elhagytunk a fejlesztési programból. Elismerték ugyan, hogy ezek az elgondolások jogosak, azért is, mert nemzetközileg el vagyunk maradva, de nem állt módjukban nagyobb hitelt adni. Magunk között említem csak meg, hogy Pervuhin elvtárs mondotta, hogy a ma­gyar igény kielégítése érdekében 9 tonna aranyat kell eladniok, hogy segítséget tudjanak nyújtani. Nagyra értékelem ezt a segítséget, mert e nélkül, saját erőből mindezt nem tudtuk volna végrehajtani. Az áruszállításokkal kapcsolatos tárgyalásoknál, amikor láttuk, hogy nem kapjuk meg a kért anyagokat, és mivel nekünk más terveink voltak, kértük a tárgyalá­soknak néhány napra való szüneteltetését. A kormánydelegáció egy része haza­jött, újból megvizsgálta az 1958. éves tervet, minimálisabb programot dolgozott ki,3 és végül visszamentünk azzal, hogy még 30 millióval kéijük megemelni a 3 Apró Antal a tárgyalásokról 1957. december 24-én tájékoztatta az MSZMP Politikai Bizottságát. A testület utasította a Tervhivatal vezetőit, hogy a tárgyalások eredményeinek ismeretében dolgoz­zák ki a hároméves tervet, valamint a népgazdaság 1958. évi tervét. Ugyanakkor megbízta a gaz­dasági tárgyalásokra kiküldött kormánydelegációt, hogy január folyamán utazzék ki a Szovjetuni­óba, ott minden további lényegesebb igény felvetése nélkül fejezze be a tárgyalást, és írja alá a tárgyalásokról szóló megállapodást. A PB december 28-ai ülésén viszont olyan döntés született, hogy kormányszinten kérést kell intézni a Szovjetunió kormányához, hogy a 30 millió rubeles árucsere keretben további nyersanyagot kapjunk. Ennek fedezésére magyar részről mintegy 20 I 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom