Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

49. 1957. december 23.

MT ülések jegyzőkönyvei 1957. december 23. A 12. § (2) bekezdésének b) pontjában az ipar gyakorlására vonatkozó jogsza­bályok megsértése mellett az adójogszabályok megsértése is szerepeljen.4 Kiss Árpád elvtárs all. §-al kapcsolatban javasolja, hogy az özvegyi jog folytán csak akkor gyakorolhassa az özvegy a kisipart, ha egyéb kereső foglalkozása nincs. A bevezető rész szövegét ugyancsak javasolja módosítani, éspedig úgy, hogy a kisipar feladata a szocialista szektor mellett a lakosság szükségleteinek kielégíté­séhez való hozzájárulás legyen.5 Dögéi Imre elvtárs Antos István elvtársnak a 12. § (1) bekezdésének a) pontjá­hoz tett észrevételével nem ért egyet. A3. § (2) bekezdése szerint csak az nem kaphat iparengedélyt, akit két évet meghaladó börtönbüntetésre ítéltek. Javasolja annak kimondását, hogy büntetett előéletű személy ne kaphasson iparengedélyt. Tausz János elvtárs véleménye szerint a törvényerejű rendelettervezet nem tar­talmaz elegendő intézkedést arra, hogy a kisiparban a meglévő állapotokon javí­tani lehessen. A 3. § értelmében iparjogosítványt csak erkölcsileg megbízható személy kaphat. Szükségesnek tartja kimondani, hogy ugyanez a megkötés vonatkozzék a kisipa­ri működési engedélyekre is. A 12. § a) pontja értelmében meg kell vonni az iparengedélyt attól, akit egy évet meghaladó szabadságvesztés büntetésre ítéltek. Ez azt jelenti, hogy ha a büntetés csak 10 hónapos, akkor változatlanul megtarthatja az iparengedélyét, ezért szigo­rítást javasol. A 17. § utal arra, hogy a kisiparos milyen körülmények között vásározhat. Java­solja, hogy a határozatból ez maradjon ki, és a könnyűipari miniszter a belkeres­kedelmi miniszterrel egyetértésben külön rendeletben szabályozza a kisiparosok vásározását. Csergő János elvtárs: A 15. § (2) bekezdése olyan lehetőségeket ad, ami a kis­iparban foglalkoztatottak számát ismét növeli.6 Javasolja ennek elhagyását. Kisházi Ödön elvtárs: A 14. § a családtagok foglalkoztatásáról rendelkezik,7 de nem mondja meg, hogy a családtagokat munkajogi vonatkozásban társtulajdo­4 A 12. § (2) bekezdés b) pontja így szólt: „akit az ipar gyakorlására vonatkozó jogszabályok megsértése miatt szabálysértésért, illetve pénzügyi szabálysértésért (1954. évi 3. sz. törvényerejű rendelet 7. §-a) kétízben, illetve az alkalmazottakra vonatkozó társadalmi biztosítási bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt szabálysértésért egyízben jogerősen megbírságoltak”. 5 A bevezető kifogásolt mondata így hangzott. „Az épülő szocialista társadalmi rendben a lakosság egyes szükségleteinek kielégítése a kisipar feladata, melynek a kisipar akkor felelhet meg legin­kább, ha az ipar gyakorlásának feltételei világosan szabályozva vannak.” 6 A 15. § (2) bekezdés szerint az illetékes másodfokú iparhatóság kivételesen indokolt esetben (export, elemi kár helyreállítása, sürgős közületi munka stb.) meghatározott időtartamra, a KIOSZ javaslatára engedélyezhette további 3 alkalmazott foglalkoztatását. 7 A 14. § szerint az ipar gyakorlásában az iparos házastársa, valamint le- és felmenő rokona (gyermek, unoka, szülő, nagyszülő) vehettek részt. 1055

Next

/
Oldalképek
Tartalom