Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

Demeter Warad-i, Domokos erdélyi, Gergely választott és megerősített Chanad-i, Pál [helyesen: Miklós] pécsi, Kálmán győri püspök, László Wesprim-i, István Zagrab-i, Mihály Vach-i, Péter boszniai, István fráter Nitra-i, Tamás fráter szerémi, János fráter knini, Demeter fráter nonai, Bertalan fráter traui, Bálint fráter makarskai, István fráter lesinai, Máté fráter sebenicoi, Mihály fráter scardonai, Portina fráter zenggi, Radoszló fráter korbáviai püspök; Konth Miklós nádor és a kunok ispánja, András erdélyi vajda, Miklós comes országbíró, Leusták Szlavónia bánja, Zeech-i Miklós Horvátország és Dalmácia bánja, Gara-i Miklós Machou-i bán, Leukus étekfogó- és pohámokmester, Dénes lovászmester, Simon magister Poson-i ispán. Eredeti, hártyán, vörös selyemzsinóron függő csonka felségpecséttel, Forgách cs lt: DL 58549. A szöveg alatt a királyi pecsét Boszniában történt elrablását követő hitelesítő záradék 1364-ből. • Közlés: CDHung 1X73. 33-35 (1359. évi keltezéssel), 253-255 (1361. évi keltezéssel). — Hurmuzaki 1/2. 60-61. — Bárány: Temes 45^47. — Ortvay: Temes I. 87-89. — DocRomHist D, I. 73-75. — DocRomHist C, XI. 406-409 (mindkettő román fordításban is). • Regeszta: DocVal 140-142. 1085. 1359. szeptember 1. (in Sancto Emerico, in Egidii conf.) Péter erdélyi alvajda I. Lajos királyhoz, 1359. augusztus 9-i parancsára (1080. sz.) a megye nemesei és közrendűi valamint különösen a szomszédok körében vizsgálatot tartott. O maga látta, hogy Tyburchtelke föld (Clus vm) kérdéses része a Clusmonostra-i monostor Kaya[n]thow, Mariathelke és Bewene nevű birtokai között fekszik, továbbá az ítélőszéke előtt megjelent nemesek megbízható elmondásából azt is megtudta, hogy az a föld mindig is a Clusmonostra-i monostoré volt, azonban Deme hatalmaskodva odatelepült, és azt most is jogtalanul elfoglalva tartja. Eredeti fogalmazvány, papíron, pecsét nélkül, DL 28074. • Közlés: DocRomHist C, XI. 409-410 (román fordításban is). 1086. 1359. szeptember 1. (in Egidii conf.) A Clusmonostra-i Szűz Mária-monostor konventje bizonyítja, hogy Zenthmiklos-i Miklós fia: János, fiai: Aron és Tamás nevében is, AronZ[en]thmiklos (Doboka vm) nevű részjószágán, nyugat felől két árok (fossata) között levő egész kúriáját, az őket illető haszonvételek negyedrészével együtt 13 arany Ft-on hat évre leköti Iwanka fia: Jánosnál és Miklós fia: Jakabnál, akik testvéreiket is képviselték - úgy, hogy a határidő letelte után a zálogösszeg kétszereséért válthassa ki, illetve ha időközben testvéreivel osztályt tartana és a kúria másnak jutna, ugyanannyi haszonvétellel rendelkező más egészkúriát köteles átadni Jánosnak és Jakabnak. Miklós fia: Jánost azt is közölte, miszerint az elzálogosított kúriát nem fogja a határidő lejárta előtt kiváltani. Belefoglalva a kolozsmonostori konvent 1406. július 8-i oklevelébe, Mike Sándor gyűjteménye (DF 253625). ¡1 Közlés: DocRomHist C, XI. 410-412 (román fordításban is). 1087. 1359. szeptember 3. (in villa Kerezthes, f. III. a. Nat. Marié virg.) Domokos erdélyi alvajda bizonyítja, hogy Regun-i Dénes fia: Tamás magister előtte tiltakozva kijelentette, miszerint a Zedryes megyéjében (in comitatu) levő Bengh nevű birtokát Abafaja-i Péter fia: János, tiltakozása ellenére, hatalmaskodva használja. Ezért korábban