Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)
OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)
*[1350. körül] augusztus 9., Váradja Járai Péter erdélyi alvajda missilis levele szentimrei officiálisához: Nádasi Lászlóhoz (TelOkl I. 92) helyesen 1363. vagy 1368. augusztus 9-én kelt. 571. 1350. szeptember 5. (Wissegrad, XV. d. oct. Assumpt. virg.) Zeech-i Miklós comes országbíró, Turuch vármegye ispánja Jakab fia: Miklóst, Iluka fia: Jánost, Jakab fia: Györgyöt és az Aranyas melléki székelyek teljes három nemzetségét az esztergomi káptalannal szemben bírságban marasztalja el, mert a Warad-i káptalan oklevelében megjelölt időpontban nem jelentek meg és nem mutatták be a Felwynch-i iktatásnak való ellentmondásukat igazoló bizonyítékaikat, noha Péter magister, az esztergomi káptalan kanonokja és jegyzője augusztus 22-től fogva (ab oct. Assumpt. virg.) tizennégy napon át várakozott megjelenésükre. — Hátlapján azonos írással: Pro capitulo ecclesie Strigoniensis contra Nicolaum filium lacobi, Iohannem filium Iluka, Georgium filium lacobi et universos Syculos trium generum de iuxta Aranyas iudicialis. Eredeti, papíron, kétfejű sast ábrázoló kerek zárópecsétjének felirata: S. ... NICOLAI, esztergomi káptalan mit, lad. 66, fasc. I. nr. 11 (DF 238233). Mivel Szécsi Miklós 1355-1358 között volt országbíró és turóci ispán, a királyi udvar pedig 1355 legvégén költözött vissza Budáról Visegrádra, az oklevél 1356-1358 közé keltezendő. • Közlés: SzOkl VIII. 20. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 550 (román fordításban). — MonEcclStrig IV. 42-43. 572. 1350. szeptember 16. (f. V. p. Exalt. s. cr.) A Clusmonustra-i Szűz Mária-egyház konventje jelenti I. Lajos királynak, hogy 1350. július 13-i parancsa (569. sz.) értelmében kiküldte Mihály presbiteri: Gyurgfalua-i Mihály fia: János királyi ember társaságában, akik Clus, Dobuka és Zonuk vármegyéket bejárva a szomszédoktól és határosoktól megtudták, hogy a Pagan István magister által betelepített, Banka-nak nevezett és Rakus birtok határain belül fekvő, a remete templomától az Almás folyóig terjedő föld valóban Jakab és testvérei tulajdona. Kendurmezeu, Galpuna és Ketteusmezeu egykor Lőrinc fiának: Istvánnak rokonaitól óvadék fejében nyert örökös birtoka volt, ezért ugyancsak Brasso-i Jákobot és testvéreit illeti. A kihallgatott szomszédok: Miklós fiai: János és Leukus Doboka-i nemesek; László fiai: Domokos és Beke Yklod-i nemesek; Szentpéteri (de Sancto Petro) Péter fia: Gothard fia: Tamás; Péter és Ábrahám Dobey-i nemesek, ugyancsak Dobey-i Péter fia: János; Szentkirályi (de Sancto Rege) Pál; Deseu fia: György, valamint Gereu, Jakab, Kemyn; néhai Lőrinc fia: István leányának fiai: Teke (d) Mihály és György, ugyancsak Lőrinc fia: István unokái: Reche-i Balázs és Myko-i Ágoston, valamint Lőrinc fia: István egykori officialisai és famulusai, illetve más öregebb személyek. — Hátlapján azonos kézzel: [Excellentis]simo dominó eorum Lodovico dei gratia regi Hungarie pro comite Iacobo de Braso super quibusdam terris et possessionibus ... Kendurmezeu, Galpuna et Ketteusmezeu inquisitionalis. Eredeti, hártyán, befüggesztett pecsét szalagjával, DL 27140. • Közlés: AOkm V. 403^104. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 550-551 (román fordításban). 573. 1350. szeptember 25. (sab. a. Mich. arch.) János apát és Szt. István első vértanú váradhegyfoki (de promontorio Waradiensi) monostorának konventje bizonyítja, hogy Karul-i Vrdung (d) András fia: Miklós özvegye: Kathlyn, aki Olazy-i Cyne (d) Péter fia:
