Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

Marouth magister Torda-i ispán nővére (s.u.), holtáig illendő eltartás fejében, lemondott sógora: Karul-i András fia: Marhardus magister és unokatestvérei javára az elhunyt férje birtokaiból jegyajándék és hitbér címén neki járó javakról és ehhez testvére: nevezett Maroth magister ispán is beleegyezését adta. Eredeti, vízfoltos hártyán, hátlapján kerek pecsét nyomával, Károlyi cs lt: DL 98564. • Közlés: CDHung IX/6. 50-51. — KárOkl I. 186-187. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 551-552 (román fordításban). 574. 1350. szeptember 28. (f. III. a. Mich. arch.) A Clusmonustra-i Szűz Mária-egyház konventje Machca (d) Domokos magister Aranyas-i várnagy kérésére átírja I. Lajos király 1349. november 8-án András [erdélyi] püspök ellen kiadott parancslevelét (546. sz.). Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett kerek pecsét töredékeivel, DL 26373. • Közlés: MSion 5/1867. 362363 (Eszterházy J.) — ArhlstRom 1/2004, nr. 1, pag. 74 (tévesen szeptember 24-re keltezve, Diaconescu M.). • Regeszta: AOkm V. 338. * 1350. október 6. A kolozsmonostori konvent oklvele az erdélyi káptalan Miriszló és Décse közötti határpere ügyében (DIR C, veacul XIV, vol. IV. 698-699) helyesen 1357 (?) október 6-án kelt (1. 953. sz.). 575. 1350. október 16. (in civitate Muthine, in patriarchatu, in Galli conf.) I. Lajos király az erdélyi fehérvári (AlbTr) egyház káptalanához. Minthogy István erdélyi vajda és Zonuk-i ispán serviensének BezermenZanchal-i János fia: Egyednek kérésére - továbbá ez utóbbi által a szicíliai királyságban (in regno nostro Sycilie) négy év alatt teljesített hűséges szolgálatai jutalmául - neki illetve testvéreinek (fr. u): Istvánnak és Jánosnak adományozta a magtalanul elhalt Pyrus (d) Pál fiai: Jakab és Miklós, illetve ugyanezen Jakab fia: Jakab BezermenZanchal-i (in cttu Kyskykullou) részjószágát, a káptalan küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Tyry-i Balázs fiai: László és János, vagy Myske fia: Jakab közül az egyik királyi emberként új adomány címén örökjogon iktassa a részbirtokot a megadományozottaknak és járja be a határait. Az esetleges ellentmondókat idézze a színe elé és minderről írjon jelentést. — Hátlapján azonos kéz írásával: Fidelibus suis capitulo ecclesie Albensis Transsilvane pro Egidio, Stephano et Iohanne filiis Iohannis statutoria. — A pecsét alatt egykorú kéz írásával: Reláció Stephani voyvode. Eredeti, hártyán, hátlapján záró gyűrűspecsét nyomával, DL 29684. • Közlés: AOkm V. 411-412. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 553-554 (román fordításban). 576. 1350. október 26. (f. III. a. Omn. sanct.) A Clusmonustra-i Szűz Mária-egyház konventje tanúsítja, hogy Vs [fia:] Miklós Berekenes-i nemes - római zarándoklata idejére (dum idem Nicolaus de lymina apostolorum Petri et Pauli beatorum cum salute et salutate poterit redire) - Clusuar-i súlyú 12 márka ezüstön elzálogosította az Arankuth-i erdő mellett, a keleti oldalon fekvő Agaserdeu nevű örökös erdeje egy részét (unam particulam cuiusdam silve sue hereditarie Agaserdeu vocate a parte orientali, iuxta silvam ad Arankuth pertinentem existentem, a quadam via incipiens, que a parte Zuath transit per quendam locum Kapuus nominatum versus Cykud) László fiainak: Domokosnak és