Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

ber 29-ig (ad Mich. arch.) 32 és fél budai (Budensis) márka ezüstöt tartozik fizetni Nikolaus comesnek. Ha ezt elmulasztaná, az átadott birtok visszaszáll Nikolaus comesre, akit többé nem is háborgathat kezének megcsonkítása miatt. Michael a neki átengedett birtokrészen Nikolaus comes beleegyezése nélkül nem építhet magának malmot. Eredeti, hártyán, hátlapján befűggesztett pecsét nyomával, DL 30638. • Közlés: Ub I. 514-515. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 9-10 (román fordításban). • Regeszta: AOkl XXV. 129. sz. 46. [1341. március 4. előtt] Szűz Mária kolozsmonostori egyházának konventje bizonyítja, miszerint Gyereu, Jakab, Kemény és Miklós magisterek, Szamosfalva-i nemesek megállapodtak abban, hogy március 4-én (in Reminiscere) János fráter konventi tanúbizonyságjelenlétében, fogott bírákkal, minden birtokukat négy részre osztatják. Említés a kolozsmonostori konvent 1341. március 14-i oklevelében (49. sz.), Kemény cs malomfalvi lt (DF 252675). • Regeszta: AOkl XXV. 142. sz. 47. 1341. március 11. (Albe, in Oculi) Az erdélyi egyház káptalana előtt Hunthpaznad nembeli Ferenc fia: Pagan (d) István magister famulusa: Both fia: Gál ura nevében tiltakozik az ellen, hogy András fia: Miklós, Deuecher-i nemes, a Dubuka vármegyei Aronsentmiklos-on lévő részét, mely a birtok egynegyedét teszi ki, nővére leánynegyedeként átadja sógorának: János Kerchet-i nemesnek, mert e jószág a szomszédság jogán (iure commetaneo) urát illeti és az ország jogszokásának megfelelően külső embert nem enged be a birtokba. Tehát bármit tegyen is Kerchet-i János, az nem akadályozhatja meg urát abban, hogy jogait alkalmas időben és megfelelő eszközökkel érvényesíthesse. — Hátlapján azonos írással: Pro magistro Stephano dicto Pagan super parte et portioné Nicolai fili Andree in Aron [!] existenti prohibitorie. Eredeti, hártyán, hátlapján zárópecsét nyomaival, Kornis cs lt (DF 257654). • Közlés: DIR C, veacul XIV, vol. IV. 13, 577 (román fordításban is, hasonmással). • Regeszta: AOkl XXV. 156. sz. 48. 1341. [március 11. - október 6. között] Péter erdélyi alvajda október 6-ra (ad oct. Mich arch.) halasztja a Buza-i Pogan (d) István magister által Aaron-i Simon és fiai: Miklós, Gergely és Balázs, illetve Aaron-i János és fia: János ellen indított pert. Tartalmi említés Macska Domokos erdélyi alvajda 1358. január 16-i oklevelében (971. sz.), DL 36409. A post quem keltezés azon alapszik, hogy Pogány István 1341. január 29-én vásárolta meg Áronszentmiklós negyedrészét Ábel fia: Lőrinctől (40. sz.), március 11-én pedig tiltakozott az ellen, hogy utóbbi a másik negyedrészt Kecseti Jánosnak adja el (47. sz.), tehát ekkor az még nem volt a kezén, jóllehet a per során már mind a két részbirtokról ezt állítják. • Közlés: AOkm VII. 8-9. - DocRomHist C, XI. 207, 208 (román fordításban is). 49. 1341. március 14. (in Med. quadrag.) Szűz Mária kolozsmonostori egyházának konventje bizonyítja, hogy Gyereu, Jakab, Kemény és Miklós magisterek, Szamosfalva-i nemesek március 4-én (in Reminiscere) az előzetes megállapodás (46. sz.) szerint megjelentek ugyan a konventi kiküldött János fráter előtt, de birtokaik felosztását, a fogott bírák javaslatára, május 8-ig (usque quind. Georgii mart.) elhalasztották. Jakab magister tehát addig birtokolhatja Subuk-ot és Berend-et, mert a fogott bíráknak addig kell a helyszíneken befejezniök birtokaik felosztását. Azt a felet, aki akkor az osztályon nem jelenik