Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

1013. 1358. május 8. (in quind. Georgii mart.) A Clusmunustra-i Szűz Mária-monostor konventje tanúsítja, hogy Fermenes-i Mihály fia: György tiltja Fermenes-i András fia: Mihályt Fermenes birtokbeli részei (in cttu de Zolnuk exteriori) elfoglalásától. — Hátlapján azonos kéz írásával: Pro Georgio filio Michaelis, contra Michaelem filium Andree, super facto portioné sua portionaria in possessione Fermenes prohibitoria. Eredeti, papíron, hátlapján befüggesztett pecsét töredékei, Sombory cs lt: DL 65387. • Közlés: AOkm VII. 196-197. — DocRomHist C, XI. 272-273 (román fordításban is). 1014. 13[58]. május 15. (in Vyssegrad, XV. d. Georgii mart.) András erdélyi vajda és Zolnok-i ispán bizonyítja, hogy május 15-én (in oct. Georgii mart.), korábbi perhalasztó oklevelének megfelelően Sarmasag-i Márton fia: János fia: László - a Varad-i káptalan ügyvédvalló levelével anyai testvérei (fr. u): Egyed és István nevében is - Samson-i János fia: István ellenében bemutatta a Varad-i káptalan határjárást, tiltakozást és idézést tartalmazó, a királyhoz intézett válaszát, mely magába foglalta a király oklevelét is. E szerint Sarmasag-i János fia: Egyed - apai testvérei (fr. c): László és István nevében is a király színe elé járulva kérte a Zolnok vármegyei Sarmasag nevű, állítása szerint kezükön levő örökbirtokuk határának megjárását. A bemutatott oklevél szerint a király [1357. október 9-én] (955. sz.) megparancsolta a káptalannak, hogy küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Bartawolge-i Pál fia: István, Ody-i Imre: fia: Balázs, Sandorhaza-i Sándor fia: István, Ody-i János fia: Bechen királyi emberek közül az egyik, a szomszédokat összehívva járja körül Sarmasag birtokot és a határjeleket megújítva iktassa azt János fiainak: Egyednek, Lászlónak, Istvánnak, az esetleges ellentmondókat pedig ezek ellenében idézze a színe elé és minderről írjon jelentést. A király parancsára a Varad-i káptalan kiküldte János karbeli papot, Imre herceg és vértanú oltárának igazgatóját, akinek jelenlétében Ody-i Imre fia: Balázs [1357.] november 10-én (f. VI. a. Martini conf.) bejárta Sarmasag határait az összehívott szomszédok jelenlétében, akik közül azonban a Zupur-i nemesek nem jelentek meg. A határjárás lefolyása után egész Sarmasag birtokot, minden tartozékával együtt, János fiainak: Egyednek, Lászlónak és Istvánnak iktatták, kivéve azt a részt, melynek határjárásánál Sceer-i Jakab fia: Fülöp, illetve Sampson-i János fia: István ellentmondottak és akiket ezért 1358. január 8-ra (ad oct. Strenarum) a király elé idéztek (961. sz.). Az oklevél bemutatása után Ody-i István fia: János - a Varad-i káptalan ügyvédvalló levelével Sampson-i János fia: István nevében - bemutatta a Varad-i káptalan 1299. július 31-i (in vig. ad vinc. Petri) chirographummal ellátott oklevelét (CDTrans I. 580. sz.), mely Gergely Zolnok-i curialis comes és négy esküdt bíró egyezséglevelét írta át (CDTrans I. 579. sz.). Az oklevelek bemutatása után ítéletet akart hozni, ám bírói engedélyével Sarmasag-i János fia: László és Sampson-i János fia: István nevében ennek ügyvédje: Ody-i István fia: János fogott bírák közreműködésével békésen kiegyeztek. Eszerint Sarmasag-i János fia: László - testvérei (fr. u): Egyed és István nevében is - Sceertelek birtokot, továbbá Masatelek birtok felét - a bemutatott kiváltságlevélben leírt határok között - Sampson-i János fiának: Istvánnak és testvéreinek adja át, abban maguknak vagy utódaiknak semmilyen jogot nem tartva meg. Megígérte azt is, hogy őket mindenkivel, főképpen az ezekért pert folytató Fülöppel szemben a saját költségén megvédelmezi. Ezt az egyezséget, minthogy vajdai tisztségénél fogva (ex