Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

Szentgyörgyi (de Sancto Georgio) Hermán fia: Nikolaus alvajdai ember [1356.] decem­ber 22-én (II. d. Thome ap.), a szomszédok összehívása után, körülhatárolta Lekence bir­tokot tartozékaival együtt, és ama határjelekkel, melyek közt Jákob, Johann, Nikolaus, Stephan, Blasius és Ladislaus is bírták, ellentmondás nélkül Syberk fia: Péter magisternek, Isaak fia: Mathiasnak és Benedikt fia: Gallusnak, és általuk utódaiknak ik­tatta örökjogon. Ái az erdélyi káptalan 1358. március 24-i oklevelében (999. sz.), Beszterce v lt (DF 247225). I 1 Közlés: Ub II. 131-132. — DocRomHist C, XI. 70-71 (román fordításban is). • Regeszta: ArchZtsch 12/1887. 78 (Zimmermann Fr.). — Berger: Regesten I. 32. sz. 874. 1357. január 16. (in Sancto Emerico, IV. d. oct. Epiph. dom.) Péter fia: Miklós, András erdélyi vajda bírságbehajtója (exactor iudiciorum) az erdélyi részekben, bizonyít­ja, hogy Zuchak-i István fia: János, január 13-ra (ad oct. Epiph. dom.) szóló idézésére megjelenve, teljesen kifizette azt a három márka bírságot, mellyel azért sújtották a vajda színe előtt, mert Deyche-i Gált megvádolta. Eredeti, papíron, hátlapján befüggesztett pecsét töredékeivel, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73670. I~l Közlés: TelOkl I. 101. — DocRomHist C, XI. 72-73 (román fordításban is). 875. 1357. január 16. (IV. d. oct. Epiph. dom.) Az erdélyi egyház káptalana bizonyítja, hogy Myske fia: Jakab bemutatta előtte a káptalan 1351. január 21-i oklevelét (583. sz.), majd kijelentette, hogy a Kykellew folyó mellett fekvő Borsiacabfalwa birtokot visszaen­gedte Szentkirályi (de Sancto Rege) Sándor fia: Jánosnak, aki viszont ehelyett Gerus bir­tokbeli részét kötötte le neki zálogban ama tíz ezüst márka fejében, az oklevélben foglalt feltételek mellett. Ái az erdélyi káptalan 1407. június 19-i oklevelében, iktári Bethlen cs lt (DF 255007). • Közlés: DocRomHist C, XI. 72 (román fordításban is). 876. 1357. január 17. (V. d. oct. Epiph. dom.) Az erdélyi egyház káptalana bizonyítja, hogy színe előtt Moyus-i László fia: János, szükségtől hajtva, Zenmartun nevű birtoka (Clus vm) három részének nyugat felé eső hatodát márkánként 80 garasban számított nyolc márkáért egy évre Bethlem-i Apa fia: Jakab fia: András magisternek kötötte le zá­logban, azzal a feltétellel, hogy ha az év elteltével, saját (és nem mások) pénzével nem tudná azt visszaváltani, a zálogteher kétszeresére emelkedik és ezenfelül még három már­ka bírságot is tartozik fizetni. A visszaváltásig András magister szabadon élvezheti a bir­tokrész haszonvételeit és jövedelmeit. Eredeti, papíron, azonos kézzel írt két példányban, hátlapjukon befüggesztett kerek pecsét nyomával, Bethlen cs bethleni lt: DL 62707. — Tartalmi említés az erdélyi káptalan 1358. január 21-i oklevelében (972. sz.), uo. DL 62710. • Közlés AOkm VI. 530-531. — DocRomHist C, XI. 78-79 (román fordításban is). 877. 1357. január 17. (in Sancto Emerico, V. d. oct. Epiph. dom.) Domokos erdélyi alvajda bizonyítja, hogy Apród (d) János fia: László - apja nevében is, a szükséges ügy­védvalló oklevelekkel jelenve meg színe előtt - esküt tett, hogy ha ezentúl befogadnák Eus és Palathk birtokokba famulusukat: Lőrincet és feleségét, akik miatt összekülönböz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom