Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

ecclesie nostre) keresett és talált meg. — Méltóságsor. Domokos prépost és választott [erdélyi] püspök, Loránd őrkanonok és Miklós Clus-i főesperes dékánkanonok. Ái Lackfí András erdélyi vajda 1357. május 5-i oklevelében (911. sz.), DL 26752. • Közlés: AOkm VII. 143145. — DocRomHist C, XI. 28-29 (román fordításban is). 843. 1356. július 22. (f. VI. a. lacobi ap.) A Clusmunustra-i Szűz [Mária]-monostor konventje bizonyítja, hogy Gerolth-i Miklós fia: János fiai: András és Miklós a Clus vármegyei Tonchaza-n lévő örökjogú részüket 80 garasával számolt 12 márkában tíz esztendőre elzálogosították György fia: Illésnek azzal a megkötéssel, hogy azt csak saját pénzükön válthatják vissza és másnak szükségtől szorongattatva sem vethetik zálogba, viszont mások keresetével szemben kötelesek saját költségükön védelmezni e jószágban. Eredeti, papíron, hátlapján befüggesztett pecsét töredékeivel, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277336). • Közlés: DocRomHist C, XI. 29-30 (román fordításban is). • Regeszta: ErdKLt 139. sz. 844. 1356. [július] 23. Péter fia: Domokos, az erdélyi egyház prépostja Tamás Crasna-i főesperes révén kifizeti ama 100 arany Ft-ot, amivel az általa illetéktelenül elnyert prépostság haszonvételeiért fizetendő 400 arany Ft-ból adós maradt. Vatikáni lt, a pápai kincstár bevétel-regisztrumai. • Közlés: Hoberg 134. 845. 1356. augusztus 1. (in oct. lacobi ap.) A Clusmunustra-i Szűz Mária-monostor konventje Domokos erdélyi alvajdához. 1356. június 20-i kérésére (838. sz.) kiküldte Miklós fráter papot Corpad-i Bagar (d) János alvajdai ember mellé, de minthogy sem az alvajdai oklevélben megnevezett többi alvajdai ember, sem több más nemes nem jöhetett el, a jelenlevők elégtelenül kis száma miatt július 25-én (in lacobi ap.) a birtokosztályt nem ejthették meg és az ügyet, bírság nélkül (sine omni gravamine birsagii) korábbi állapotában az erdélyi vajda és Zonuk-i ispán legközelebbi közgyűlésére halasztották, hogy akkor a vajda hozzon végső ítéletet. — Hátlapján azonos kéz írásával: Nobili viro et honesto, Dominico, vicewoyuode Transsiluano, pro nobilibus dominabus, videlicet consorte Kalach et Valentini de Kamarás contra magistrum Iohannem, filium Laurentii de Reche, super facto divisionis Zengel et Bare ac aliis intrapositis, ad congregationem generalem [domi]ni voyuode Transsiluani et comitis de Zonuk proxime nunc celebrandam, prorogatoria. Eredeti, rongált papíron, hátlapján zárópecsét nyomával, DL 28909. • Közlés: AOkm VI. 491^493. — DocRomHist C, XI. 30-31 (román fordításban is). 846. 1356. [augusztus 4. előtt] Domokos, az Isten segítségével és I. Lajos király tetszéséből erdélyi vajdává lett András alvajdája, Egyed erdélyi alvajda [1351. augusztus 1. után kelt] perhalasztó oklevele értelmében (612. sz.) [Lekence birtok ügyében] augusztus 4-re (VI. d. oct. lacobi ap.) színe elé idézi Isaak fia: Mathias, Siberk fia: Péter és