Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)
OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)
Benedikt fia: Gallus felpereseket, illetve Lekence-i Nikolaus fia: Jákob, Lorenz fia: Nikolaus és Stephan fiai: Stephan, Blasius és Ladislaus alpereseket. Tartalmi ái Macska Domokos erdélyi alvajda 1356. december 11-i oklevelében (869. sz.), DL 36408 és Beszterce v lt (DF 247225). • Közlés: Ub II. 127-128. — DocRomHist C, XI. 56-57, 60 (román fordításban is). • Regeszta: Berger: Regesten I. 28. sz. 847. 1356. augusztus 4. Salamon Torda-i főesperes és az erdélyi püspök helynöke bizonyítja, hogy Dombro-i Lőrinc fia: Domokos tanúkkal igazolta Chestue-i János fiaival: Istvánnal és Péterrel szemben, hogy Chungua a nagyapjának: Miko fia: Domokosnak örökös birtoka volt. Ennélfogva abból őt anyjának, említett Domokos leányának: Kwnechnek a természetjog alapján járó leánynegyede, az ország szokásjoga alapján pedig nagyanyjának: Erzsébetnek a hitbére és jegyajándéka illeti meg. Tartalmi ái Járai Péter erdélyi alvajda 1360. november 25-i oklevelében, 1907-ben a Kemény cs csombordi ltban őrizték, de ennek a KvNLt által kezelt anyagában jelenleg nem volt fellelhető. • Regeszta: TTár 1907. 8687 (Magyari K.). — DocRomHist C, XI. 31. 848. [1356. augusztus 4. - november 8. között] Domokos erdélyi alvajda tanúsítja, hogy [1356. augusztus 4. előtt kelt] perhalasztó oklevele (846. sz.) értelmében augusztus 4-én (IV. d. oct. Iacobi ap.) megjelentek előtte egyfelől Syberk/Syberd fia: Péter magister - a maga és, a szükséges ügyvédvalló oklevelek révén, társai [Isaak fia: Mathias és Benedikt fia: Gallus] nevében is -, másfelől Nikolaus fia: Jákob, Lorenz fia: Johann, valamint Stephan fia: Stephan, Blasius és Ladislaus, kivéve: Lorenz fia: Nikolaust, aki nem jött el és nem is képviseltette magát. Péter magister bemutatta az erdélyi káptalan [1285. évi (CDTrans I. 417. sz.) és 1285 után kelt (420. sz.)] privilégiumait, melyek a Lekence folyó mellett fekvő Lekence birtokra vonatkoznak. Mivel pedig a másik fél hasonló bizonyítékok felmutatásáról nem gondoskodott, az alvajda a pert a vajda legközelebbi közgyűlésére halasztotta, három márka bírság terhe mellett, melyet az alperesek az ítélkezés kezdetén kell kifizessenek, okleveleik bemutatásával egyidejűleg. Tartalmi ái Macska Domokos erdélyi alvajda 1356. december 11-i oklevelében (869. sz.), DL 36408 és Beszterce v lt (DF 247225). Keltezése azon alapszik, hogy Lackfi András vajda ez év második felében november 8-án tartott közgyűlést (vö. DocRomHist C, XI. 41-50). • Közlés: Ub II. 128. — DocRomHist C, XI. 57, 60-61 (román fordításban is). • Regeszta: Berger: Regesten I. 29. sz. 849. 1356. [augusztus 4. után]. Salamon Torda-i főesperes és erdélyi püspöki helynök András erdélyi vajdának. Bár az egyházi bíróság Dombro-i Lőrinc fia: Domokosnak Chungua birtokból megítélte anyja leánynegyedét, valamint nagyanyja hitbérét és jegyajándékát, Chestue-i János fiait: Istvánt és Péter deákot az egyházból kiközösítéssel sem tudta rákényszeríteni a fizetésre. Kéri segítségét. Tartalmi ái Járai Péter erdélyi alvajda 1361. augusztus 22. körül kelt oklevelében. Az oklevelet 1907-ben a Kemény cs csombordi lt-ban őrizték, de ennek a KvNLt-ban kezelt anyagában 1981-ben már nem volt fellelhető. • Regeszta: TTár 1907. 87 (Magyari K.). — DocRomHist C, XI. 32.