Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

fehérvári kanonok színe előtt rokonuknak fogadták Nadasd-i László fia: László magister nevű nemes ifjút, akihez feleségül adták unokahugukat, Petew Bonhart-i nemes leányát és szeretetük jeleként átengedték a fiataloknak az Erdélyben lévő Popfolwa-i (Kulus vm) szerzett birtokrészüket azzal a megkötéssel, hogy gyermektelenségük esetén az szálljon vissza az adományozókra. Másolat Coraides Diplomatariumában, tom. VII. 418. • Közlés: Katona X. 14-15. — CDHung IX/2. 75-76. — DocRomHist C, X. 59-60 (román fordításban is). 616. 1351. szeptember 29. (in Mich. arch.) A Clusmonostra-i Szűz Mária-monostor konventje előtt Demeter fia: Mihály Kerestws-i nemes a Zomus folyó mellett, Doboka vármegyében fekvő Kerestus nevű őt örökjogon illető birtokának felét egyrészt szegénysége és szükségei miatt, másrészt a birtok védelmében nyújtott segítségükért 20 budai (Bwdensi) súlyú ezüst márkában 20 esztendőre leköti Wos (d) Miklósnak és Acyl (d) Jánosnak azzal a megszorítással, hogy ha a huszadik esztendőben nem váltaná vissza, ezt később már csak az összeg kétszeresével tehesse. Gyermektelen halála esetén a birtoknak ez a fele örökösen Miklósra és Jánosra száll, de a másik felerészt is magukhoz válthatják. Az ezért járó pénzt azonban Mihály lelki üdvösségéért egyházi személyek és Krisztus szegényei javára kötelesek fordítani. Ha Miklós és János megépítenék a malomhelyeket, Mihály az elkészült malmok felét is nekik engedi át, viszont a Mihály kezére adott malmok karbantartásáról maga köteles saját költségén gondoskodni. Eredeti, papíron, hátlapján befüggesztett pecsét töredékeivel, Wass cs lt (DF 252706). L Közlés: DocRomHist C, X. 60-62 (román fordításban is). • Regeszta: WassLt 94. sz. 617. 1351. október 9. (in Sancto Emerico, IV. d. oct. Mich. arch.) Egyed erdélyi alvajda az erdélyi káptalanhoz. Küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Fudur (d) Miklós vagy az udvarából (de curia) kiküldött famulusa: Wamus János a szomszédok jelenlétében Gyaktelke-t tartozékaival együtt iktassa Simon bán fia: Miklós magisternek, minthogy október 6-i (in oct. Mich. arch.) döntésével az örökség jogán neki visszaítélte, azért mert korábban ennek beleegyezése nélkül - az erdélyi káptalan kiváltságlevele szerint - testvérének: Mihálynak fiai: Péter, János és Simon eladták László fiainak: Istvánnak és Györgynek, továbbá Imre fiának: Lászlónak. Utóbbiak tiltakozását hagyja figyelmen kívül. — Hátlapján azonos kéz írásával: Discretis viris et honestis, honorabili capitulo ecclesie Transsiluane, dominis et amicis suis honorandis, pro magistro Nicolao, filio Symonis bany, statutoria. Eredeti, papíron, hátlapján befüggesztett zárópecséttel, DL 30656. • Közlés: AOkm V. 521-522. — DocRomHist C, X. 62-63 (román fordításban is). 618. [1351. október 18. előtt] Brassó vidék (districtus) elöljárói és lakóinak (provincialium) összessége I. Lajos királyhoz. Hűséges szolgálataikkal az előző királyoktól kiérdemelt kiváltságaikban tartsa meg őket, ha a várnagyok vagy bárki más azt állítanák a felség előtt, hogy nekik valami rész járna a vidék egyházainak tizedéből. Ok ugyanis bizonyíthatják, hogy ez a vidék megszervezésétől fogva (a primeva nostri districtus fundatione) sohasem volt szokásos. — Hátlapján azonos írással: Illustrissimo principi et