Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)
OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)
224. [1344. október 9. után] Péter fia: Andreas Gipsa-i pap a [székesfehérvári Szűz Mária-egyházban Chama halálával megüresedett kanonoki javadalom elnyerése után 22 és fél forintot fizetett. Eredeti, regisztrumbejegyzés, Vatikáni lt. [ I Közlés: MonVatHung 1/1.440. • Regeszta: RegSuppl I. 165. sz. (jegyzetben). 225. 1344. október 11. (f. II. p. oct. Mich. arch.) A Warad-i káptalan előtt János fia: Jakab, testvére (fr. u): Lőrinc nevében is kijelenti, hogy Baldun-i Guth fia: Imre özvegyének és fiának: Kristófnak joga van kizárni őket abból a telekhelyből (locum sessionalem), amelyet a Warad-i káptalan privilégiumával önként átengedtek volt nekik, ha a szomszédok, tudomásukra jutva a dolog, valami akadályt gördítenének az ő Baldun birtokba való befogadásuk útjába, de csak királyi ember és hiteleshelyi kiküdött vizsgálata után. A birtokból való esetleges kirekesztésükkor azonban az özvegy két budai márkát (Budensis rationis cum dimidia) tartozik nekik visszafizetni. Ái a váradi káptalan 1370. június 23-i oklevelében, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277396). • Közlés: Szeredai: Series 84-85. — CDHung 1X71. 236-237. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 213, 631-632 (román fordításban is). • Regeszta: ErdKLt 115. sz. (hibásan október 8-ra keltezve). 226. 1344. október 18. (in loco fori Siculorum, in Luce ev.) András magister, a székelyek három nemzetségének ispánja, Brassow-i és Bystricia-i ispán előtt a székely Orbos fia: György comes, hozzátartozóival és rokonaival együtt, a székelyek összessége jelenlétében kijelentette, hogy András fiai: György és Erne magisterek, a királyi udvar lovagjai teljes elégtételt szolgáltattak neki az Erne által véletlenül megölt Ferenc nevű fia haláláért és menteseknek nyilvánította Györgyöt és Erne-t az emberölés következményei alól. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett kerek pecsét nyomával, DL 40959. • Közlés: CDHung IX/1. 263-264. — SzOkl I. 51. — DIR C, veacul XIV, vol. IV, 213-214 (román fordításban). — Kordé 156 (magyar fordításban). 227. 1344. október 22. [in Thorda, III. d. XXII. d. Mich. arch.) István erdélyi vajda és Zonuk-i ispán, miután I. Lajos király az isteni kegyelem folytán a vajdai méltóságra emelte, az erdélyi részek viszonyainak jobbítására (pro reformatione status eiusdem partis) és a rablók, tolvajok, valamint egyéb bűnözők üldözése és irtása végett első közgyűlésére, október 20-ra (vicesimo 2° d. Mich. arch.), Thorda városába összehívta e részek nemeseit, a székelyek három nemzetségét, a szászokat és minden más népességét (et aliarum quarumlibet nationum eiusdem partis hominibus). Ott a nemesek közösségével (per totam communitatem universitatis nobilium dicte partis Transsilvane) megyénként hat köztiszteletben álló személyt delegáltatott maga mellé ülnököknek (pro nostris assessoribus fuissent deputati), akiket fel is eskettek. Ezek személy szerint a következők: Hunyad vármegyéből: [B]aka-i Mathe, Scirg-i [?] László, a Szentandrási (de Sancto Andrea) Sumrak, János fia: János, Tamás fia: Jakab, Mathka fia: István. - Fehér (Albensis) vármegyéből: Buriu (d) Miklós, András fia: Lukachius, Forrou-i Mihály, Magri-i Nissle (?), Kernen fia: Márton, Zeuke (d) Miklós. - Kykulleu vármegyéből: Bord [!], Beztur Domokos, Simon bán fia: Miklós, László fia: György, Chepan fia: János, Degh-i Demeter fia: Mihály. - Thorda vármegyéből: Thwri-i Péter, Elleus fia: István, Dénes vajda fia: Tamás, Jaray-i Miklós fia:
