Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Dr. Balogh István [államtitkár]: előterjeszti javaslatát az „Elhagyott Javak" tárgyában. 13 Benyújtja a minisztertanácsnak az elhagyott javak rendelettervezetének véglegesnek látszó szövegét. Két hete terminust kapott a mai napra, azóta ismételten összeültek a pártok és tárcák képviselői. Sajnos még mindég volt két-három olyan pont, amiben megegyezés nem jött létre, de reméli, hogy most már végleges megállapodásra fognak jutni. A belügyminiszter kérte, hogy ne csak a budapesti árvaszék legyen az illetékes, hanem a vidéki gyámhatóságok is. [Rajk] Belügyminiszter: nem ez volt egészen a kérése. Ajavaslat idevágó része abszurdum. A tervezet szerint a Belügyminisztérium a fővárosi árvaszéki elnöknek van alárendelve. Az 1. § 3. pontja pl. azt mondja, hogy a belügyminiszter Budapest Székesfőváros Arvaszéke elnökének javaslatára küldi ki megbízottját. Vagyis a belügy kerül a főváros gyámhatósága alá. Dr. Balogh István [államtitkár]: ennyire nem volt kiélezve, saját gyámhatóságukkal végzi azokat a gesztiókat, amiket a belügyminisztertől függően, tehát a belügyminiszter álláspontját és hozzájárulását is kéri [sic!]. [Rajk] Belügyminiszter: ebben a kérdésben már több tárgyalást lefolytattak, de álláspontja nem talált meghallgatásra. Már említette, hogy a rendelettervezet egészen lehetetlen dolgokat foglal magában. A 2. § első mondata így hangzik: a felszámoló bizottság a felszámolás során gondoskodik arról, hogy a Kormánybiztosság által kezelt minden ügydarab Budapest Székesfőváros Arvaszékéhez, mint kizárólagos illetékességgel felruházott gyámhatósághoz áttétessék. E felett is a belügyminiszter gyakorolja a jogot, és az ő irányítása alatt áll. A két pont számára nem fogadható el, másrészt pedig az egész rendeleten ez az alapelv húzódik végig az összes pontokon. A belügyminiszter hatásköréből kiveszi, és a gyámügyi hatóságra bízza a döntést. Ez a belügyminiszter szempontjából elfogadhatatlan. Dr. Balogh István [államtitkár]: nem tartja lényegesnek ezt a pontot, mert át lehet alakítani úgy is azt a mondatot, hogy a „miniszterelnök javaslatára". A második részben minden pártnak és [minden] tárca képviselőjének az volt az álláspontja, hogy a vidéki gyámhatóságok nem olyanok, hogy ezekkel a szakkérdésekkel képesek lennének foglalkozni úgy, hogy az megnyugtató legyen. Ha a belügyminiszternek az lesz az álláspontja, és mindannyian megnyugtatólag tudomásul veszik, hogy a vidéki gyámhatóságok megfelelő nívón vannak és alkalmasak ezeknek az ügyeknek az intézésére, akkor nem tesz észrevételt ellene. [Ries] Igazságügy miniszter: kifogásolja először azt, hogy megint csak most a minisztertanács előtt kapta kézhez az új tervezetet. A rendelettervezetre nézve azt mondja, hogy nem képezheti egyáltalán tárgyalás anyagát, mert az 1877: XX. törvénycikkbe ütközik, a másik kifogása pedig alakjogi szabá13 Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága felszámolására és az elhagyott javak kérdésének rendezésére vonatkozó előterjesztés közvetlen előzményeiről lásd e kötetben a [10] 159. sz. jkv. 1., a [20] 169. sz. jkv. 5. és a [22] 171. sz. jkv. 5. napirendi pontját és jegyzeteit.
