Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

[Erőss] Közellátásügyi miniszter: az igazságügyminiszter által idehozott hasonló javaslat 12 1. § (2) bek. utolsóeló'tti 5. sorába kívánatos lenne beszúr­ni, hogy visszamenőleg az illetményeket csak 1946. augusztus 1-tól lehet folyósítani. [Ries] Igazságügy miniszter: a valorizációs rendeletben majd rátér erre is. A bíróság gyakorlata az, hogy olyan összeget ítél meg, mintha most lenne alkalmazva, ami az illetmények mai összegét jelenti az infláció korára is. Egész vállalatokat tesznek így tönkre. Fogadja el javaslatát elvben a minisz­tertanács; a közellátásügyi miniszter indítványát pedig megfontolóra veszi, és esetleg bedolgozza a rendeletbe. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: kéri, hogy az eló'terjesztés kifejezetten terjesztessék ki a vasutasokra is. Ti. az 5000-es rendeleten kívül van egy másik rendelet a vasutasokra vonatkozóan, kéri, hogy erre is terjesztessék ki kifejezetten ez a rendelet. O az igazságügy miniszterrel beszélt erről a kérdésről, és ő is egyetértett vele. Előterjesztette a Miniszterelnökségnek, hogy olyan rendeletet kell kiadni, a vasutasokra vonatkozóan, amely szerint a MAV hivatalos lapjában való közzététel az értesítéssel egyenlő értékű. A MAV-nál ugyanis 17 000 embert tettek B-listára, sokan nem kapták kézhez az értesítést és megtámadják a MAV-ot, és vannak, akik pert akarnak indíta­ni. Kell egy rövid rendelet, hogy a MAV hivatalos lapjában való közzététel egyenlő az értesítéssel. Minden vasutasnak kötelessége a saját lapját olvasni. Dr. Bojta Béla államtitkár: bele fogják venni ebbe a rendeletbe. [Rajk] Belügyminiszter: az egyes tárcák eljárása ebben a kérdésben nem volt egyöntetű. A Belügyminisztérium azt a módszert választotta, hogy nem értesített ki mindenkit. Annakidején megkérdezték a Közigazgatási Bírósá­got, nem lesz-e ennek jogkövetkezménye? Azt a választ kapták, hogy nem. A számvevőségnek és az illetékes hatóságoknak való átnyújtás automatiku­sanjelenti a minden jogtól való megfosztást. Mégis előfordultak esetek, ami­kor jogkeresettel fordultak a Belügyminisztériumhoz. [Ries] Igazságügyminiszter: ellenkező álláspontra azonban nem helyezke­dett a Közigazgatási Bíróság. [Rajk] Belügyminiszter: ezt a kérdést is szabályozni kell. Dr. Bojta Béla államtitkár: a határozathozatal napjával szemben a ki­kézbesítésnekjogi hatálya nincs. rendeletként emlegetett 5000/1946. ME sz. r. 11. §-a az érintett alkalmazottakkal szemben az igazoló eljárást felfüggeszteni, illetőleg megszüntetni rendelte, arról azonban nem intézkedett, hogy mi történjék azokkal a visszatartott illetményekkel, amelyeknek visszamenőleges folyó­sítását a korábbi jogszabályok az igazoló eljárás eredményétől tették függővé. A rendelet eme hiányossága - folytatódott az indoklás - panaszokhoz, illetve perekhez vezetett, de jogszabály hiányában a bíróságok sem tudtak egységes álláspontot kialakítani. A keletkezett jogbizonyta­lanság megszüntetése érdekében javasolta tehát az előterjesztéshez csatolt rendelettervezet kiadását. 12 Az igazságügyminiszter hivatkozott előterjesztése a szolgálati viszonyból eredő egyes járandóságok kiegyenlítésére vonatkozott. Lásd e jkv. 27. napirendi pontját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom