Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

Minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal, hogy a közlekedésügyi miniszter kiegészítése a rendeletbe bedolgozandó. 13 Dr. Balogh István [államtitkár]: előterjeszti javaslatát az elhagyott javak tárgyában készített rendelettervezet tárgyában. A társminiszterek legtöbb­jének az az álláspontja, hogy részvénytársaságot kell csinálni, a pénzügy­miniszter viszont azon az állásponton van, hogy üzemet. [Ries] Igazságügyminiszter: ő sincs a részvénytársaság mellett. Dr. Balogh István [államtitkár]: azért vannak a részvénytársaság-alapon, mert az rugalmas, és kereskedelmileg ez az alkalmas forma. Amíg ez a két álláspont nincs összehangolva, addig hiába veszik le a napirendről ezt a kérdést. Ezt el kell dönteni. [Rácz] Pénzügyminiszter: nem azért kérte a levételt, hogy időt nyerjenek, hanem azért, mert úgy érzi, hogy ez a rendelkezés hivatali utódjának mű­ködését olyan mértékben befolyásolja, hogy meg kell várni személyes jelen­létét a minisztertanácsban. Dr. Balogh István [államtitkár]: bejelenti, hogy előterjesztését leveszi a napirendről. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 14 13 A minisztertanács határozata alapján kiadott 3360/1947. ME sz. rendelet (MK április 18., 87. sz.) azokra vonatkozott, akiket a közalkalmazottak igazolásáról szóló 1080/1945. ME sz. rendelet alapján annak idején állásukból felfüggesztettek (az állomáshelyüket elhagyók közül azokra, akiket visszatértük után állásukba vissza nem helyeztek), és az ellenük folyó igazolási eljárás az 5000/1946. ME sz. rendelet (B-listázás) hatályba lépéséig nem zárult le. Ez a rende­let az e körbe tartozó közalkalmazottakkal szemben az igazolási eljárás megszüntetését ren­delte el, s további alkalmazásukról, illetve elbocsátásukról a B-lista-rendelet alapján kellett dönteni. Amennyiben őket politikai okokból zárták ki a közszolgálatból, akkor az illetményre vonatkozó mindennemű igényüket a korábbi felfüggesztésük időpontjáig visszamenőleg végér­vényesen elvesztették. Enyhébb határozat, illetőleg a szolgálatban való megtartás esetén illet­ményeiket visszamenőleges hatállyal megkapták. A közzétett rendelet tartalmazta a MAV­alkalmazottakra vonatkozóan a közlekedésügyi miniszter által igényelt rendelkezést. A belügy­miniszternek az érintettek értesítésével kapcsolatos felvetése nem tükröződik a rendeltben. 14 Előzményéről, az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának megszüntetésével kapcsolatos elképzelésekről lásd a [10] 159. sz. jkv. 1. napirendi pontját. Az ügyről a GF is többször tárgyalt. Egy 1947. február 24-én keltezett feljegyzés szerint a GF már 1946. augusztus 9-én úgy határozott, hogy az Elhagyott Javak Kormánybiztosságát meg kell szüntetni, s az ott levő javak kezelésére állami szervet kell létesíteni. A GF Titkársá­ga rendelettervezetet is készített, amelyet letárgyalt az egyes minisztériumokkal. A megbeszé­lések nyomán azonban a különböző tárcák egymásnak ellentmondó tervezeteket terjesztettek elő, ami a megegyezést szinte lehetetlenné tette. A feljegyzést készítő előadó javaslatának megfelelően a GF a február 25-i ülésén a következő határozatot hozta: ,A Gazdasági Főtanács felhatalmazza a pénzügyminisztert, az igazságügyminisztert és a GF főtitkárát, hogy az elha­gyott javak kormánybiztosságának átszervezésére vonatkozó rendelettervezetet együttesen sürgősen készítsék el, és a többi tárca bevonása nélkül, a további tárgyalásokat mellőzve, köz­vetlenül terjesszék a minisztertanács elé." (XTX-A-10. Stab. XXXIII. ülés., 1947. február 25., 21. pont, illetve a jegyzőkönyv mellett található 652/1974. GF sz. ügyirat.) Ilyen előterjesztés azonban nem ismeretes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom