Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár]: előterjeszti javaslatát egyes pénzintézetek ellenőrzése tárgyában. A Gazdasági Főtanács már elfogadta. 38 Rákosi Mátyás [elnöklő] államminiszter: úgy véli, nincs megjegyzés, mert a tegnapi Gazdasági Főtanács egyhangúan fogadta el. 39 [Ries] Igazságügyminiszter: bejelenti, hogy a Törvényelőkészítő osztályának megjegyzései vannak. Egyrészt elvi, másrészt részletekbe menően is. Az 1946: XVI. tc.-ben biztosított felhatalmazás messzemenő intézkedések megtételére nem terjed ki. Rákosi Mátyás [elnöklő] államminiszter: akkor a címet kell megváltoztatni, s úgy megfogalmazni, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállítására vagy megvédésére vonatkozó rendelkezés alapján adják ki. Tegnap felmerült még a büntető szankciók felemelése, és hogy külföldi képviseleteknél is lehessen jelentkezni. Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár]: a bankok érdekeltsége a 20%-os arányt túlságosan alacsonynak tartja. 30%-ot meghaladó érdekeltséget javasol. Rákosi Mátyás [elnöklő] államminiszter: ez nem elvi jelentőségű dolog, csupán gyakorlati kérdés. Megmaradhatunk a Pénzügyminisztérium eredeti javaslata mellett. O a maga részéről a 100 000 forintos büntetési határt véleményezi, a 24 000-es határ helyett. [Ries] Igazságügyminiszter: ez nem oldható meg, mert törvényileg van igazságügyminiszter szeptember 30-ig kérte a felhatalmazás meghosszabbítását, de a minisztertanácsban elhangzott észrevételek nyomán ezt december 3l-re javították. A törvénytervezetet június 2-án küldték meg a Parlament Titkárságának. Az ennek nyomán elfogadott és kihirdetett 1947. évi XVI. tc. azonban a felhatalmazást csak szeptember 30-áig adta meg, és egyben a korábbiakhoz hasonlóan tartalmazta az alábbi kikötést: „Általános kormányváltozás esetében azonban a felhatalmazás hatálya az említett határidő letelte előtt is megszűnik." Az általános kormányváltozás, mint ismeretes, 1947. szeptember 24-én bekövetkezett. 38 Előzményéről lásd e kötetben a [27] 176. sz. jkv. 70. napirendi pontját. Akkor a minisztertanács elvetette Rákosi Mátyásnak a bankok ellenőrzésére vonatkozó sürgető javaslatát. Nem egészen két héttel később, 1947. május 27-én azonban a pártközi értekezlet mégis úgy döntött, hogy a bankok működésének, gazdálkodásának szigorú ellenőrzését minél előbb meg kell oldani. (PIL 274. fond, 12. cs. 106. ö. e. 200-224. lap.) A pénzügyminiszter ennek alapján kidolgozott javaslatát május 28-án megtárgyalta és jóváhagyta a Gazdasági Főtanács. (MOL XIX-A-10. Stab. XLV. ülés, 1947. május 28., 26. pont.) - A bankok ellenőrzésére vonatkozó javaslat az előzetes napirendi jegyzékben nem szerepelt. A minisztertanács a rendelet kiadásáról a GF-hez beterjesztett 82 619/1947. PM IV. a. sz. előterjesztés alapján tárgyalt. 39 A Gazdasági Főtanács üléseiről csak határozati jegyzőkönyv készült, tehát a vitát nem rögzítették. Ebben az esetben azonban pontosan lehet tudni, hogy az SZDP képviseletében Faragó László és mások élesen ellenezték a rendelet „elhamarkodott" kiadását, és felhívták a figyelmet többek között pl. arra a veszélyre, hogy az ellenőrzés a bank részvényeseire vonatkozó adatokra is kiterjed, és ez azzal a veszéllyel jár, hogy az azonosíthatatlan tulajdonosok részvényeit a Szovjetunió — mint német vagyont - magának fogja követelni. Ries István ezt követő felszólalásai és a rendelet kiadását késleltetni igyekvő megjegyzései tehát az SZDP álláspontját fejezték ki. (FORRÁSOK, DL, 432-438.) A GF kisgazdapárti tagjainak állásfoglalása nem ismeretes, de korábbi állásfoglalásaik alapján bizonyos, hogy ők is ellenezték a javaslatot.
