Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
kimondva a 24 000-es felső határ. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétség miatt két évig terjedhető fogházzal büntetendő, de a pénzbüntetést nem lehet jobban felemelni. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 40 [42] 40. Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár]: előterjeszti javaslatát a közszolgálati alkalmazottak nyaralási segélye tárgyában. 41 Ez prejudiciumot nem képez, az elnevezés még megváltoztatható. Mintegy 15 millió forint keretet kér megállapítani. Azok a személyek, akik családi pótlékban részesülnek, személyenként 80 forint, akik családi pótlékban nem részesülnek, 60 forint, családi pótlékban részesülő családtagonként pedig 20-20 forint segély engedélyezését javasolja. Ebben azonban nincs benne a rendőrség és a honvédség, a posta és a vasút alkalmazottai, akik szintén hasonló kéréssel fognak előállni. Rákosi Mátyás [elnöklő] államminiszter: és milyen fedezettel gondolja megoldani a pénzügyminiszter ezt a kérdést? Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár]: bankjegykibocsátással gondolta megoldani. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: az tény, hogy a közhivatalnokokon segíteni kell, és adni kell egy bizonyos százalékot, de ha ezt nyaralási segély formájában adjuk, felforgatjuk az egész gazdasági rendet, mert ez mindenütt jelentkezni fog. Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár]: nem csatlakozik ehhez a felfogáshoz, mert a magánalkalmazottak össznívója sokkal jobb, mint a közalkalmazottaké. Most is kaptak 10%-ot. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: éppen ez a 10% indokolja, hogy a közalkalmazottaknak is százalékban kell a segélyt folyósítani. 40 A minisztertanács határozata alapján kiadott 6850/1947. ME sz. r. (MK június 1., 121-122. sz.) értelmében a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó 10 bankhoz (Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Magyar Általános Hitelbank, Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, Pesti Hazai Első Pénztáregyesület, Angol-Magyar Bank Rt., Duna völgyi Bank és Kereskedelmi Rt., Budapesti Székesfővárosi Községi Takarékpénztár, Belvárosi Takarékpénztár Rt., CreditanstaltBankverein Magyarországi Fióktelepe, illetve Magyar-Olasz Bank Rt.) nyolc napon belül -1947. december 31-ig terjedő hatállyal - a pénzügyminiszter miniszteri biztost rendelt ki. A miniszteri biztos széles körű jogosítványokkal rendelkezett az adott bank ügyvitelének és üzletvitelének ellenőrzése, a vagyonát feltüntető új leltár elkészíttetése stb. tekintetében. Megtekinthette a bank összes iratait, könyveit és levelezését. Rész vehetett a pénzintézet közgyűlésén, igazgatósági, végrehajtóbizottsági és ügyvezetőségi ülésein. A miniszteri biztos előzetes hozzájárulására volt szükség a bank alaptőkéjének módosításához és alapszabályainak megváltoztatásához, egyes vagyontárgyainak elidegenítéséhez, a bizonyos összeghatárt meghaladó hitelnyújtáshoz, az alkalmazottak előléptetéséhez, illetve a korábbi nyugdíjak megváltoztatásához stb. 41 A 22 149/1947. PM II. sz. előterjesztés a pénzügyminiszter előterjesztéseit tartalmazó borítólapon rögzített előzetes napirendi jegyzékben nem szerepelt. E javaslat a közalkalmazottak státusrendezésének két hónapra szóló átmeneti megoldással történő elodázását célozta. Lásd a jelen jkv. [3] napirendi pontját és jegyzetét.
