Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
a németországi Szövetséges Ellenőrző Tanács a Szovjetunióra átruház. A békeszerződés 28. cikke szerint ugyanis a Szovjetuniónak arra a Magyarországon lévő német vagyonra van joga, amelyet a németországi Ellenőrző Tanács reá átruház. Ezzel kapcsolatban rámutatok arra, hogy a Potsdami Egyezmény végrehajtására a magyar felfogás szerint az adta a jogalapot, hogy a német vagyonról a német vagyon szuverenitásának hiányában a német állam főhatalmát gyakorló nagyhatalmak voltak jogosultak rendelkezni, s így a német vagyon harmadik személyek részére való átadását is elhatározni. Az még így is vitás volt, hogy a Potsdami Egyezmény már a német vagyon tényleges átadását rendelte-e el, vagy pedig az Egyezményt csak egy arra vonatkozó előszerződésnek kell-e tekinteni, hogy a német javak átruházása később fog megtörténni. 108 A magyar kormány által követendő eljárás tekintetében mindenesetre az a jegyzék volt irányadó, amelyet 1945. szeptember 14-én a három nagyhatalmat képviselő Szövetséges Ellenőrző Bizottság intézett hozzá, s amely szerint a berlini háromhatalmi értekezleten elhatároztatott, hogy minden Magyarországon lévő német vállalat, részvény, betét és egyéb aktíva a Szovjetunió tulajdonába megy át. Egyben felhívta a Szövetséges Ellenőrző Bizottság a jegyzékben a magyar kormányt arra, hogy végezze el azt a jogi szabályozást, amely ajegyzék mellékletében felsorolt vállalatok és társaságok német részvényei és aktívái tulajdonjogának a Szovjetunióra való átruházásával kapcsolatban szükséges. Minthogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság jegyzékét a Potsdami Egyezmény hiteles magyarázatának kellett tekinteni, a jegyzékben foglalt felhívás teljesítése elől a magyar kormány a dolog természeténél fogva nem térhetett ki. A mai helyzetben azonban, amely a békeszerződés aláírása folytán átmenet a fegyverszüneti és a békeállapot között, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt az eltérést, amely a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak a fentebbiekben ismertetett álláspontja és a nagyhatalmaknak a békeszerződés 28. cikkében kifejezett elhatározása között fennáll. 109 Ennek folytán eldöntendő, vajon nem kell-e már most a békeszerződés 28. cikkében foglalt rendelkezést irányadónak tekinteni, figyelembe véve a Szovjetuniónak a békeszerződésre történt hivatkozását is. Megfontolandó volna esetleg olyan álláspont elfoglalása, amely szerint olyan esetekben, amikor akár a vagyon német volta, akár a vagyon fogalmi körének értelmezése, akár valamely egyéb kérdés (pl. az átadás módja) vitás, a döntést fenn kell tartani a németországi Szövetséges Ellenőrző Tanácsnak, mint a német vagyon átadása felett dönteni hivatott szervnek. Amennyiben a t. Minisztertanács a tárgyalásoknak az eddigi jogalapon, 108 Ez a bekezdés, valamint a következő bekezdés második mondata csak a fogalmazványban szerepel. 109 Lásd ajegyzőkönyv szövegéhez fűzött ezzel kapcsolatos jegyzetet.
