Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
kozólag egyszer már kijelentett. A maga részéről ismételten kéri, hogy miután nemzetközi kérdések szóba fognak kerülni, járuljon hozzá a minisztertanács, hogy újból megkíséreljük Szviridov hozzájárulását elnyerni nemzetközi jogászunk kiküldetéséhez. 74 Rákosi Mátyás [elnöklő] államminiszter: csak azért, hogy harmadszor is visszautasításban részesüljünk? [Nyárádi] Pénzügyminiszter: bizonyos mértékig személyi kérdéseknek a kapcsán az ő tárgyalási lehetőségeit látja befolyásolva az által, ha Vály nem mehet ki. Ez esetben nincs megadva a lehetőség, hogy jogi alapon tárgyalhassunk. Végül előterjeszti az ő meghatalmazási szövegét. Az eredeti szöveg az volt, hogy meghatalmazása kizárólag csak tárgyalások lefolytatására szól, a meghatalmazásnak azonban szerződéskötésre is ki kell terjednie. Nem érzi hivatottnak azonban önmagát arra, hogy kötelező erővel aláírhasson, ezért szövegeztette így meg ezen felhatalmazást. 75 Dr. Balogh István államtitkár: most elolvasta az előterjesztést, és egyébként is tájékozódva van az egész kérdésről, és a problémára nézve is, ami itt támadt. Meg tudja érteni Szviridov altábornagy álláspontját, aki a nemzetközijogásszal kapcsolatban bizonyos figyelmeztetést intéz hozzánk, hogy ez nem szakkérdés, hanem tisztára politika. Amilyen jóindulattal lehetünk mi az ő irányukban, olyan mértékben fogják azt honorálni. Szakvélemény és jog nem sokra fogja vinni az ügyet. Őt nem idegesíti az, hogy Vály nem lesz ott. Azt tapasztaltuk, hogy ha valami zavar volt, abból ránk nézve bármiféle okoskodással jó soha nem származott. Ellenben helyes magatartásunk folytán többször tapasztaltunk olyan gesztust, ami jóindulatukat mutatta. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: elfogadja Balogh államtitkár érvelését, és lemond Vály kiküldetéséről. [Bán]Iparügyi miniszter: az, ami a vita során ebben az ügyben, több ízben, előttünk elvi álláspontnak volt feltüntetve, az nem olyan kérdés volt, amit mi kialakítottunk, hanem inkább állandóan a körül forgott a kérdés, hogy az igények meg vannak-e alapozva. Véleménye szerint a békeszerződés, akár érvényben van, akár sem, irányadó, mert ez hamarosan érvényben lesz. Ezt illetően fontosnak tartaná, hogy leszögezzük, a békeszerződést egy olyan okmánynak tartjuk, ami nemzetközi törvénnyé válik, és számunkra kötelező, tehát azt nem fogjuk figyelmen kívül hagyni. Számunkra ez viszont egy olyan gyakorlati kérdés, amire meg kell találni a megoldás legjobb módját. Figyelemmel kell lenni emellett arra, hogy a magyar gazdasági élet milyen terheket bír el, és milyen időn keresztül lehetnének a követelések teljesíthetők. Annakidején pl. a finn példára hivatkozva 76 1948 végéig állapították 74 Akiutazó delegáció összetételéről már az ülés elején döntöttek. Lásd a 3. napirendi pontot, és annak jegyzetét. 75 A felhatalmazás tervezete az előterjesztés mellett szintén megtalálható. Szövege alapját képezte az e napirendi pontot lezáró határozat szövegének. Lásd a 81. sz. jegyzetet. 76 A finn példával kapcsolatban lásd a [15] 164. sz. jkv. 37. napirendi pontját, illetve 35. sz. jegyzetét.
