Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Gerő] Közlekedésügyi miniszter: előterjeszti javaslatát a géperejű bérkocsi-vállalat fenntartására jogosító engedélyokiratok záradékolása tárgyában. 18 Szakasits Árpád államminiszter: a 8. §. 1. bekezdésében a hat hónapi halasztást meghosszabbítani kéri. 19 [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: nem tudja már tovább kitolni. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: a 7. §. (4.) bekezdésében: nem szabad engedélyezni az üzem folytatását, ha egyéb jövedelme is van. Ez helytelen. A fővárosban is meg kell állapítani valami minimumot. [Rajk] Belügyminiszter: ez helyes, 600 forintnál nagyobb jövedelem esetét kell felvenni. A 7. §. [2. bekezdés] h) pontjában világosan kell kifejezésre juttatni, hogy mi miatt ítélték el. Tehát beszúrandó, hogy Jövedéki kihágás miatt két éven belül három ízben jövedéki kihágás miatt jogerősen elítéltek." 20 [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: ezt elfogadja, elfogadja a 600 forintos minimumot a fővárosi engedélyeknél is, eredetileg is így tervezte, ezekkel módosítja előterjesztését. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 21 11. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: előterjeszti javaslatát a MÁV részére talpfabeszerzés céljaira hitelátruházás tárgyában. lekedésügyi miniszter ennek teljesítését nem javasolta, hanem azt indítványozta, hogy a helyi érdekű vasutakra vonatkozó rendelkezést alkalmazzák a társaságra. Ezek a rendelkezések ugyanis a XLX. század közepe óta a postai szállítást a közlekedésügyi miniszter által megállapított, a szolgáltatással arányban álló méltányos évi díjért teljesítették. - Lásd az 5420/1947. ME sz. rendeletet, MK május 4., 99-100. sz. 18 A 7515/1947. KözlM VI. 1. sz. előterjesztés utalt arra, hogy a kiadandó rendelkezés a különböző jogosítványok felülvizsgálatának folyamatába illeszkedett. A felülvizsgálat során vizsgálni kellett az engedélyes korábbi politikai magatartását és erkölcsi megbízhatóságát. Ezen túlmenően lényeges eleme volt a rendelkezésnek a vállalkozás gazdasági körülményeinek mérlegelése. Elvként szögezte le az előterjesztés, hogy egy-egy engedélyes legfeljebb két gépkocsit tarthat üzemben, illetve, hogy — a kis jövedelmezőségű vidéki vállalkozások kivételével — az engedélyes más jövedelemmel nem rendelkezhet. A közlekedésügyi miniszter előterjesztéseit tartalmazó borítólapon e napirendi ponthoz fűzött megjegyzés szerint: ,A rendelet mintegy igazolás alá vonja a géperejű járművállalatokat. A rendelet alapszelleme helyes. Megtagadható az engedély attól, aki nem volt igazolva, bűncselekményt követett el, továbbá, ha más jövedelme is van [...]" Ez utóbbi megszorítást azonban a feljegyzés készítője aggályosnak tartotta, s lényegében az ott rögzített észrevételt képviselte hozzászólásában a földművelésügyi miniszter. 19 A rendelettervezet 8. §-a arról szólt, hogy amennyiben az engedélyesnek az engedély megszerzésekor nem volt gépjárműve, annak beszerzésére és üzembeállítására hat hónap haladékot kapjon. 20 Nem világos, hogy a belügyminiszter miért kérte a Jövedéki kihágás miatt" kifejezés megismétlését, hiszen az eredeti szöveg anélkül is egyértelmű volt. 21 Lásd az 5310/1947. ME sz. rendeletet, MK május 1. 98. sz.
