Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Nyárádi] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát a Budapest Székesfővárosi Állatvásár - Pénzforgalmi Rt. részére hatósági zsírellátás céljaira szolgáló felvásárlási hitelekkel kapcsolatos állami kezességvállalás tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 29 24. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát a Magyar Állami Szénbányák Rt. összes hiteleivel kapcsolatos állami kezességvállalás tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 30 25. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: bejelenti, hogy a tárgysorozaton 17. sorszám alatt szereplő előterjesztését leveszi a napirendről. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 31 forgalmi Rt. az anyagi erejét jóval meghaladó, ugyanakkor közérdekű importtevékenységéhez szükséges 29 052 dollár hitelkerethez csak állami kezességvállalás esetén juthat. A GF főtitkára által említett „16. pont"-ban szereplő előterjesztésről alább, a 24. napirendi pont keretében tárgyalt a minisztertanács. Vas Zoltán javaslata arra irányult, hogy a három 100%-os állami tulajdonban levő vállalatnak, a Magyar Külforgalmi Rt.-nek, a MASZ-nak és a NIK-nek a kölcsöneivel kapcsolatos állami kezességvállalásról ne esetenként döntsön a minisztertanács, hanem adjon biankó kezességvállalást az összes hiteleikkel kapcsolatban. Ilyen értelmű javaslatról a Nagy Ferenc kormány időszakában nem tárgyalt a kormány. 29 A80 547/1947. PM IV.a. sz. előterjesztésből kitűnik, hogy minisztertanács által jóváhagyott kezességvállalás mintegy 20 000 000 Ft erejéig történt. 30 A Magyar Állami Szénbányák Rt.-ről lásd NF MT. JKV. 1946, [65] 148. sz. jkv. 20. és a [66] 149. sz. jkv. 58., továbbá e kötetben az [1] 150. sz. jkv. 47. napirendi pontját. A pénzügyminiszter előterjesztésében többek között a következő indoklás olvasható: „Minthogy a részvénytársaság hitelhez csak a Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság megszavazása útján juthat, a megszavazott hitelek felhasználása tekintetében pedig a részvénytársaság szerveiben helyet foglaló tárcakiküldöttek révén messzemenő ellenőrzés érvényesül, előterjesztésemmel egyidejűleg a Magyar Állami Szénbányák Rt. részére eddig folyósított és a jövőben folyósításra kerülő összes hitelekkel kapcsolatban 30 millió forintos keretben, egy nyilatkozatban elvállaltam az állami szavatosságot." 31 A pénzügyminiszter előterjesztéseit összefogó borítólapban a 17. sorszám alatt Szabó Jácint volt dohánygyári műszaki altiszt rehabilitálására vonatkozó 35 101/1947. PM XHI.a. sz. előterjesztés található. A pénzügyminiszter indoklásából kitűnik, hogy nevezettet 1923-ban kincstári dohányok elidegenítésének vádjával, azonnali hatállyal elbocsátották állásából. A kérelmező szerint a súlyos fegyelmi intézkedésnek valójában „közismert baloldali magatartása" volt az oka. Állítását egykori munkatársai nyilatkozataival támasztotta alá. Az igazságügyminiszter azonban a jegyzőkönyv mellett megtalálható levelében rámutatott, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a kérelmezőt nem politikai magatartása, hanem közönséges bűncselekmény (sikkasztás) elkövetése miatt bocsátották el 1923-ban. A pénzügyminiszter nyilván ezért vonta vissza javaslatát.
