Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

26. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: egy elvi döntést kér a Minisztertanácstól. Az osztrákok javaslatot tettek arra, hogy 4000 magyar répamunkást kivisznek, ott foglalkoztatják őket, és ennek ellenértékeképpen cukrot bocsátanak a magyar kincstár rendelkezésére. Ügyosztálya megvizsgálta ezt az ajánlatot, és közgazdasági és pénzügyi szempontból nem tartja jónak, azért, mert háromforintos cukrot kapunk, amit tízforintos áron bocsáthatunk áruba, akkor, amikor a hazai cukorgyárak is piacra dobják termékeiket. Az üzlet nem jó. [A] Minisztertanács döntse el, hogy általános szociális és munkapiaci szempontok figyelembevételével szükséges-e ez? [Bárányos]Földmívelésügyi miniszter: lényege az, hogy 4000 munkás menne ki és természetbeni ellátásán felül 5 100 000 Schillinget adnának, amit 145 vagon cukorban egyenlítenének ki. Ezt itt 6,50-es árban lehet elszámolni, akkor kijön a 14 forintos napszám. Kérése ezzel kapcsolatban, hogy elvileg döntessék el ez a kérdés, amely már a márciusi tárgyalások folyamán felvetődött. Kérdés, hogy kiengedjük-e ezt a 4000 munkást. Bizonyos munkanélküliség kétségtelenül van, de ez pénzügyi teher, és ez figyelembe veendő, és még az is, hogy addig, amíg a cukorból pénz lesz, addig valami előleget kell adni, ami 2 800 000 forintot jelentene. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: voltaképpen a szegény Magyarországnak kell segítséget nyújtani a gazdag Ausztriának. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: a maga részéről ellene van a javaslatnak. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: ha előre ideadnák a cukrot, akkor jó üzlet lenne. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: nincs cukruk, most is UNRRA-cukorból élnek. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: a pénzügyminiszter álláspontját támogatja. Zárkózzunk el végleg ettől az ajánlattól. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a magyar állam nemzeti ajándékot adna az osztrákoknak. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az osztrákok az egyébként megkötött egyezményeket sem tartják be, akkor tovább kell menni, és arra kell kérni a minisztereket, hogy az osztrákokkal való tárgyalásoknál vonják be a kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztert. Szinte úgy néz ki a dolog, mintha osztrák-magyar monarchia lenne még, ahol ők, mint egy gyarmatot kezelik Magyarországot, sürgetik az árukat, de ők nem teljesítenek. [Nagy] Miniszterelnök: szóval elejtjük ezt a dolgot. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: tekintettel arra, hogy nemzetközi tárgyalásokról van szó, jobban hangzanék, ha megindokolnák a visszautasítást azzal, hogy csak akkor tudják elfogadni az ajánlatot, ha rögtön megkapják a cukrot. Kellemetlen mellékíze lenne a visszautasításnak.