Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
ennek a procedúrának eredményeként fog jelentkezni az, hogy végül is megunja, és átjön a magyar gazda. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: amíg ez nincs rendezve, addig ott marad. Rákosi Mátyás államminiszter: ezt el lehet fogadni annál is inkább, mert a megbízott valószínűleg jómódú. [Rácz] Pénzügyminiszter: a 300 központilag kiküldött správcáról az az információja, hogy velük szemben meg is van az elszámolás, tehát az államnak egy feleló'sségét meg is lehetne állapítani velük szemben, mert ez az újjáépítési alapba nyert befizetést. Onnan ki is lehet fizetni. Sebestyén Pál rendkívüli követ: kísérletet fog tenni a správcák kategóriája tekintetében egy különleges eljárásnak lehetőségeire. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 12 [Sebestyén Pál rendkívüli követ:] Az igazi problémák azonban a következő nehézségekben jelentkeznek. Az áttelepülőknek van készpénzük igen jelentékeny mennyiségben, mert az áttelepüléstől való félelmükben minden ingóságukat pénzzé tették, hogy azt könnyebben tudják majd átvinni, mint az állatot, vagy mezőgazdasági gépeket. Jelentékeny összegre rúgnak ezek a követelések. Jelentkezik itt egy igen jelentékeny nem készpénz, hanem követelés, amelynek a Magyarországra való transzferálásáról gondoskodni kell. 13 A magyar állam nem lévén abban a helyzetben, hogy a csehszlovák államnak előleget nyújtson, mert ez veszélyeztetné a stabilizációt, azonban az áttelepülők exisztenciájának megalapozása kérdésében gyorsan kell intézkedni a transfer-volumen fölött [sic!]. Tehát van készpénz és van követelés. A csehek ígéretet tettek, hogy valamit a követelésből felszabadítanak. A transzfer módja tekintetében a külügyminiszter és Clementis között egy megegyezés körvonalai bontakoztak ki. Megegyeztek abban, hogy ez három módon történjék. Ezek a pénzek egy számlára kerülnek, s akkor a magyar kormány ott felhasználhatja különböző célokra. Pl. követségek felállítására, berendezésére, stb. A második megoldás, hogy jóvátételi kötelezettségekbe tudja be a csehszlovák állam a szaldónak oroszlán részét, a többit áruszállításokkal fogják törleszteni. Az első esetben a volumen nem értékes, mert a kiadások nem túlságosan nagyok. Arra gondoltak, hogy a magyar társadalombiztosító szervek szlovákiai beteg-szanatóriumokban felhasználhatják betegeik beutalásánál ezeket az összegeket, s a társadalombiztosító szervek azt itt megtérítenék az államnak az áttelepülők javára. Ajóvátétel beszámításánál a nehézséget az jelenti, hogy mi nem kalkulálhatunk a távolabbi 12 Az ingóságok átszállítása ügyében megegyezés született, miután a Vegyesbizottság 16. sz. véghatározatát hatályon kívül helyezték. A nemzeti gondnokságok megszüntetésére a csehszlovák fél újra és újra ígéretet tett, valójában azonban egyes magyar tulajdonban volt üzemek, illetve nagyobb parasztbirtokok esetében még 1948-ban is működtek. 13 A pénzügyminiszter arra utalt, hogy 1945-1946 folyamán a magyar lakossággal szembeni intézkedések részeként zárolták a vállalkozások és magánszemélyek bankbetéteit.
