Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
BEVEZETÉS
Később a Földművelésügyi Minisztérium feladatkörébe is beavatkozva élelmiszerek kiviteléről kezdett tárgyalásokat az iparügyi tárca egy Budapesten tartózkodó angol delegációval. 224 Hasonló hatásköri viták merültek fel az Alkaloida Vegyészeti Gyár igazgatójának a kinevezése kapcsán, mivel ez ügyben a földművelésügyi és a népjóléti miniszter is illetékesnek tartotta magát. Végül azzal odázódott el a kérdés, hogy az iparügyi miniszter nem igazgatót, csak ellenőrt rendelt ki a gyárhoz. 225 A Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium területén, belkereskedelmi vonalon még ekkor is mintegy 200 000 kereskedő iparigazolványának az elmaradt felül vizsgálata jelentett bizonyos szervezeti változást. A feladat ellátására a miniszter nyolc munkacsoportot szervezett a tárca belkereskedelmi és közigazgatási főosztályának felügyelete alatt. 226 Szabályozta a tárca az áruhitel-közvetítő irodák tevékenységét. Előírta, hogy ezt a korábban szabad ipart a továbbiakban csak a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter által kiadott iparengedély alapján lehessen folytatni, azaz ilyen irodát működtetni. 227 A minisztérium - a kereskedelemben érdekelt szervezetek képviselőinek részvételét is biztosítva - Arumintavásári és Kiállítási Tanácsot, valamint Arumintavásári és Kiállítási Központot szervezett. 228 Jelentős szerepe volt a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszternek a pártvitákat és minisztériumok közötti ellentéteket felszínre hozó szövetkezeti törvény, egyben az Országos Szövetkezeti Központ létrehozásában. A szövetkezeti törvényt 1947: XI. tc-ként fogadta el a Nemzetgyűlés. A Magyar Országos Szövetkezeti Központ létesítésével kapcsolatos személyi és egyéb kérdésekről külön rendelet intézkedett. 229 A tárca a Magyar Külkereskedelmi Igazgatóságnál külön külkereskedelmi lefölözési szervezetet állított fel és tekintettel az Arkiegyenlítő Alap kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására, jelentősen növelte az igazgatóság létszámát. 230 Az adott időszakban tizenöt országgal folytak kereskedelmi tárgyalások, és létesültek árucsere-forgalmi megegyezések. A kapcsolatok építése során az egyes tárcákkal - mint fentebb is említettük - sorozatosan keletkeztek 224 Lásd a [28] 177. sz. jkv. [14] napirendi pontját. 225 Lásd a [9] 158. sz. jkv. 19., a [16] 165. sz. jkv. 47., a [17] 166. sz. jkv. 30. napirendi pontját. 226 Lásd a [7] 156. sz. jkv. 41., a [9] 158. sz. jkv. 27., a [12] 161. sz. jkv. 11. és a [17] 166. sz. jkv. [58] napirendi pontját. 227 Lásd a [17] 166. sz. jkv. [61] napirendi pontját. 228 Lásd a [22] 171. sz. jkv. 121., a [27] 176. sz. jkv. 43., és a [28] 177. sz. jkv. [29] napirendi pontját. 229 Lásd a [13] 162. sz. jkv.-ben Rónai Sándor felszólalását és az ehhez fűzött 25. sz. jegyzetet, a [17] 166. sz. jkv. [60], és a [18] 167. sz. jkv. 25. napirendi pontját, valamint jegyzeteiket, továbbá DL MT. JKV., [5] 185. sz. jkv. 84. napirendi pontját. 230 Lásd a [12] 161. sz. jkv. 13-14. napirendi pontjait.
