Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
BEVEZETÉS
hatásköri összeütközések. A Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium a konfliktusok kiküszöbölésére törekedve, a külkereskedelem irányítását teljes egészében a saját hatáskörébe kívánta vonni. Javaslatot készített a tárca ezen feladatkörének a pontos meghatározására. A javaslat minisztertanácsi megtárgyalására azonban nem kerülhetett sor, ez mégis előrevetített egy koncepciót, amely csak két és fél év múlva, 1949 júniusában, a kormány akkori átszervezése során, a Külkereskedelmi Minisztérium létrehozásával valósult meg. 231 * Nagy Ferenc második kormányának idején összesen tizenegy törvényjavaslat került a minisztertanács elé. Közülük a legfontosabb a képviselői összeférhetetlenségről szóló 1946: XXVI. te, a földreform befejezéséről rendelkező 1947: V. te, a külföldön tartózkodó egyes személyek magyar állampolgárságtól való megfosztásáról szóló 1947: X. te, a szövetkezetekről szóló 1947: XI. te, az 1946/47. évi költségvetésről szóló 1947: XTV. te és a levéltárakról szóló 1947: XXI. te volt. Ugyanezen időszak alatt a jegyzőkönyvekben jórészt tárgyalt mintegy 150 kormányrendelet kiadására került sor. (Közülük egyesek előkészítése még 1946. november 22. előtt történt, másrészt több, még 1947. május 31-e előtt tárgyalt rendelet már a Dinnyés-kormány idején jelent meg a Magyar Közlönyben.) A kormány működésének ellentmondásai Nagy Ferenc második és harmadik kormányának időszakában egyre élesebben kiütköztek a szovjet kormány által megkívánt koalíciós vezetés ellentmondásai. Az állam ügyeinek intézése, a kormányzat és az igazgatás több tekintetben eltért a jogszabályokban rögzített normáktól és a polgári demokráciákban követett gyakorlattól. A leglényegesebb eltérés az volt, hogy a nemzet egészét, a lakosság alkotmányos jogait a személyi szabadságot, a magántulajdon sérthetetlenségét érintő intézkedések a baloldal magatartása folytán - feltehetőleg a Kisgazdapárt parlamenti többségének a kikapcsolása céljából - gyakran nem kerültek a nemzet akaratának képviseletére illetékes Nemzetgyűlés elé. A többi párt előtt nem mindig ismert kommunista párti közreműködés révén a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, azaz a szovjet vezetés gyakran az illetékes magyar fórumok előzetes ismerete nélkül szerzett tudomást nagy fontosságú kérdésekről és nyilvánított - a magyar politikai vezetők számára kötelezően figyelembeveendő - véleményt ezek eldöntéséről. Hozzátartozott e gyakorlathoz, hogy a Kommunista Párt vezetői, elsősorban Rákosi Mátyás rendszeresen tájékoztatta a szovjet vezetőket a magyar kormányzaLásd a [15] 164. sz. jkv. 91. napirendi pontját és jegyzetét.
