Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

Minisztertanács az előterjesztéshez elvileg a Gazdasági Főtanács jóváhagyásától feltételezetten hozzájárult.

27 [Rácz] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát az építőmunkások megsegítésére 1 500 000 forint kölcsön engedélyezése iránt. Egyszeri segélyről lenne szó, személyenkint 35 forintot, családtagonként pedig 10 forintot kapnának. A fedezet biztosítva van. Minisztertanács az építőmunkások egyszeri megsegítésére egymillió ötszázezer forint kölcsön folyósításához hozzájárult.

28 31. [Rácz] Pénzügyminiszter: előterjeszti 197 740/1947. sz. javaslatát az illetmény-többletadóról szóló 8750/1946. ME sz. rendelet módosítása tárgyában. Megjegyzi, hogy vannak bizonyos terhes illetmények, melyeket nem volna kívánatos ez alá a rendelet alá vonni, erre vonatkozóan az összes tárcákkal történő megállapodás után köriratot fog adni. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: pl. az államtitkári és miniszteri illetmények. [Rácz] Pénzügyminiszter: azok is, de nem kizárólag. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

29 27 Előterjesztés a jkv. mellett nem található. Előzményéről lásd a jelen kötet [14] 163. sz. jkv.-ének 63. napirendi pontját és jegyzetét. A GF állásfoglalása (MOL XIX-A-10. Stab. XXX. 1947. február 4., 9. pont) alapján került sor a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. és a Magyar Árucsereforgalmi Intézet Rt. követeléseinek és tartozásainak bejelentését illetően az 1910/1947. ME sz. r. (MK február 14., 37. sz.) módosítására. Lásd a 3140/1947. ME sz. r.-et., MK március 9., 57. sz. 28 Iktatószám nélküli előterjesztésében - a Magyar Építőmunkások Országos Szövetségének kérése alapján - a pénzügyminiszter eredetileg azt javasolta, hogy a téli időszakban mintegy 30 000 főnyi munkanélkülivé vált építőipari munkás részére fejenként 50 Ft kölcsönt nyújtsanak. Erre kérte a tárca az 1 500 000 Ft hitel engedélyezését. A kölcsönök kifizetését majd annak visszafizetését a MÉMOSZ közreműködésével javasolta megoldani. 29 Az illetménytöbbletadó bevezetéséről szóló 8750/1946. ME sz. r.-et (MK július 31., 172/b. sz.) a minisztertanács nem tárgyalta, feltehetőleg körözés útján hagyták jóvá. E rendelet értelmében illetménytöbbletadót fizetett az a munkavállaló, akinek a kollektív szerződés hatálya alá nem tartozó havi illetménye meghaladta a kollektív szerződés szerint járó legmagasabb szolgálati illetmény havi összegét. Az illetménytöbbletadó összegének kiszámítását segítő táblázat szerint az illetmény 100 Ft-on felüli része után 15%, majd fokozatosan emelve a százalékot 1000 Ft-on felüli rész után 50% többletadót kellett fizetni. A 197 740/1946. PM VII. sz. előterjesztés az illetménytöbbletadó kiterjesztését javasolta azokra a munkavállalókra, akiknek az illetményei az illetményadóról szóló 8720/1946. ME sz. r. (MK július 31., 172/b. sz.) értelmében (lásd: NF MT. JKV. 1946, [42] 125. sz.jkv. 6. napirendi pont) az illetményadó és a 8750/1946. ME sz. r.-ben előírt illetménytöbbletadó alól is mentesek voltak. így az illetményadóról szóló rendelet a stabilizációval összefüggő egyes fontos szociális és gazdasági szempontok biztosítása érdekében adómentességet biztosított egyrészt a közszolgálati alkalmazottak addig is adómentes illetményeire, másrészt az üzletszerűen kezelt állami