Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
32. Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében Nagy Miklós államtitkár]: előterjeszti javaslatát dr. Hedri Endre és dr. Sebestyén Gyula sebésztanári kinevezése tárgyában. Megjegyzi, hogy pártközi értekezlet megállapodott a kinevezésekre. Ugyancsak megállapodtak elvileg Klimkó Dezsőnek egy harmadik sebészeti tanszékre való kinevezésére, erre vonatkozólag azonban még nem érkezett meg az egyetem előterjesztése. A pártközi megállapodás szerint dr. Hedri a III. sz., dr. Sebestyén az I. számú és dr. Klimkó a II. számú sebészeti tanszékre nyerne kinevezést. [Ries] Igazságügyminiszter: a karnak van joga beosztani a tanszékeket és javasolja, hogy ezt a részt a minisztertanács ne érintse, hanem csak a kinevezésekben határozzon. Szakasits Árpád államminiszter: pártolja Klimkó kinevezését. A megoldás az lenne, hogy kinevezik egyetemi tanárrá, de szabadságot adnak neki arra a célra, hogy a kolozsvári Bolyai egyetem helyzetét felszámolja. [Nagy] Miniszterelnök: az elvi hozzájárulást a minisztertanács tehát már most megadja. Minisztertanács dr. Hedri Endre és dr. Sebestyén Gyula egyetemi sebésztanári kinevezéséhez, a tanszékek elnevezésének közelebbi meghatározása nélkül, hozzájárult. Ugyancsak hozzájárult elvileg ahhoz, hogy dr. Klimkó Dezső egyetemi sebésztanári tanszékre az Egyetemi Tanács részéről eszközlendő felterjesztés esetén kineveztessék. 30 vállalatok, a közforgalmi magánvasutak, a társadalombiztosítási intézmények munkavállalóinak, továbbá a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központja munkatársainak és a hitfelekezeti iskolák, valamint a kereskedelmi testületek által fenntartott kereskedelmi középiskolák tanszemélyzetének illetményeire. Ezt a mentességet méltánytalannak tartotta a tárca azokkal szemben, akik hasonló munkakörben tevékenykedtek, de munkaadójuk illetményadót tartozott fizetni utánuk. Ezért javasolta szolgálati illetménynek minősíteni és az illetménytöbbletadózók körébe vonni a korábban mentesített kategóriákat. Továbbra is kérte azonban fenntartani az adómentességet az államfő illetményei, valamint a Nemzetgyűlés tagjait e minőségükben megillető járandóságok esetében. Lásd a 3750/1947. ME sz. r.-et, MK március 27., 70. sz. 30 Előzményéről lásd e kötet [15] 164. sz. jkv.-ének 43. napirendi pontját. A 33 548/1947. VKM VI. eln. sz. előterjesztés szerint dr. Hedri Endre (1893-1962) 1916-ben szerzett orvostudományi doktori oklevelet, 1918-ig Budapesten a Rókus Kórház sebészeti osztályán dolgozott, 1918-től 1927-ig a Szegedi Tudományegyetem sebészeti klinikájának, majd a budapesti József Ferenc Tüdőgondozó Intézetnek a munkatársa volt. 1927-tól az OTI kötelékébe tartozott, s 1933-ban a baleseti sebészeti osztály főorvosa lett. 1945-ben az OTI baleseti kórházának igazgatójává nevezték ki. A 33 549/1947. VMK VI. a. sz. külön előterjesztés szerint dr. Sebestyén Gyula (1887-1954) 1913-ban szerzett orvostudományi doktori oklevelet. 1914-tól 1928-ig a Pécsi Tudományegyetem sebészeti klinikáján dolgozott, egyetemi magántanári képesítést nyert. 1928-tól 1941-ig az OTI pestújhelyi munkáskórházának tüdősebészeti osztályát vezette. 1945 után Budapesten az Új Szent János Kórház tüdősebészeti osztályának főorvosaként dolgozott. 1940-ben kapott egyetemi rendkívüli tanári címet. - 1951-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Megemlítette az előterjesztés, hogy a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Kara és tanácsa a szóban lévő állásra első helyen dr. Klimkó Dezső (1900-1972) egyetemi nyilvános
