Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
90. [Molnár] Népjóléti miniszter: előterjeszti javaslatát Ungvári [helyesen: Újvári] Jenő nyugdíjának kegyelmi úton történő felemelése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 93 91. Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter [képviseletében Jócsik Lajos államtitkár]: bejelenti, hogy a tárgysorozaton 1. sorszám alatt felvett előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 94 tot, továbbá annak kimondását kérte, hogy ha az eredeti engedélyes igényének érvényesítésében elháríthatatlan akadály miatt gátolva van vagy meghalt, az eredeti engedélyesnek gyógyszertár önálló vezetésére képesített felesége (özvegye) 1947. május l-ig kérhesse a személyjogú gyógyszertári jogosítvány engedélyezését. Végül javasolta, hogy azokra a személyjogú gyógyszertárakra, amelyekre igényt nem támasztottak, a népjóléti miniszter 1947. július 1-jéig országos pályázatot hirdethessen. Lásd a 2370/1947. ME sz. r., MK február 23., 45. sz. 93 A jegyzőkönyvben elírás történt, az előterjesztésben ismételten az Újvári név szerepel. A 70 246/1946. NM II. főoszt. sz. előterjesztésében a miniszter Újvári Jenő nyugalmazott OTI biztosítási főellenőr esetében az Országos Munkásbiztosító Pénztárnál eltöltött szolgálati idejének nyugdíja megállapításánál való figyelembevételét javasolta. 94 A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter előterjesztéseit összefogó borítólapon 1. sorszámú előterjesztésként a magyar vám- és külkereskedelmi politika egységes irányítására vonatkozó tárgymegjelölés szerepel. Az előterjesztés nincs mellékelve a jegyzőkönyvhöz. A SZDP iratai között megtalálható 6319/1947. KSzM. III. sz. előterjesztés visszautalt a kérdés korábbi rendezésére. Előadta, hogy a minisztertanács 1943. május 18-i ülésén határozott arról, hogy a külkereskedelmi politika egységes irányítását az akkori Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumra kell bízni, egyúttal arról, hogy e tevékenységet az érdekelt tárcákkal egyetértésben kell folytatnia. E célból létrehozták a Tárcaközi Külkereskedelmi Ertekezletet. A TKE szerepe azonban - a külföldi államokkal kötött árucsere- és fizetési megállapodások létrejöttével, valamint a hazai termelési és fogyasztási viszonyok áttekinthetetlenné válásával - lecsökkent, hozzájárult ehhez az is, hogy az értekezleteken a tárcák részéről mind kevesebb megfelelő felhatalmazással rendelkező tisztviselő vett részt, aminek következtében tevékenysége halogató és következetlen lett, törések jelentkeztek a külkereskedelmi politika irányításában, így ez a rendszer, amely az érdekelt tárcáknak abszolút vétójogot biztosított, tovább nem volt fenntartható, tehát megszüntetését javasolta. Nem akarta azonban kirekeszteni a tárcák és a Magyar Nemzeti Bank közreműködését, hanem azt az általános hatásköri elveknek megfelelő keretek között kívánta igénybe venni. Elsősorban a két, termelésben érdekelt tárca, az FM és az IpM, továbbá a közellátásügyi tárca közreműködésére számított. Amellett, hogy a külkereskedelem irányítását kizárólag a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium hatáskörébe kívánata vonni, továbbra is fenn kívánta tartani azt a gyakorlatot, hogy a minisztertanács a különösen fontos külkereskedelmi tárgyalások vezetésével a kormány egy vagy több tagját bízza meg, azt is szükségesnek találta, hogy a delegációkban szakértőkként a tárcák képviselői is részt vegyenek. Kérte a külkereskedelemmel kapcsolatos devizagazdálkodási és fizetési forgalmi kérdéseknek a KSZM-hez való összpontosítását. Ezért javasolta a TKE mellett létrehozott „hatos bizottság" és az ebbe beletagolt „ötös bizottság" megszüntetését. Ezek helyett termelési és kereskedelmi szakértőkből álló véleményező bizottságok létrehozását javasolta. A magángazdasági érdekeltek külföldi utazásai körül kialakult anarchikus viszonyokra és visszaélésekre tekintettel szükségesnek találta e téren is a központi rendezést, azt, hogy az útlevél-kiállító
