Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter [képviseletében Jócsik Lajos államtitkár]: bejelenti, hogy a tárca központi igazgatása fogalmazási szakán előirányzott rendszeres állások számának felemelése tárgyában készített előterjesztését a Gazdasági Főtanács elé kívánja vinni, ezért a mai tárgysorozatról leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 95 93. Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter [képviseletében Jócsik Lajos államtitkár]: előterjeszti javaslatát a Külkereskedelmi Igazgatóság trieszti kirendeltsége ügykörének a római kirendeltségre való átruházása és a trieszti kirendeltség vezetőjének visszarendelése tárgyában. hatóság felé csak a KSzM adhasson szakvéleményt. A külkereskedelmi tevékenység bővülésére tekintettel szükségesnek találta a tárca külkereskedelmi osztályán a létszám kiegészítését, elsősorban a más tárcáktól ideiglenesen átengedett tisztviselők végleges kinevezésének az engedélyezése útján. Az előterjesztés javasolta, hogy kizárólag a KSzM hatáskörébe tartozzanak a) a vám- és külkereskedelmi politikai tárgyalások előkészítésével, vezetésével, a kereskedelmi megállapodások kötésével, és ezek lebonyolításának ellenőrzésével kapcsolatos ügyek, b) azok a vámpolitikai és vámjogi kérdések, amelyeket a vámjog szabályozásáról szóló 1924: XTX. tc. a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe utalt, c) a külkereskedelemmel kapcsolatos devizagazdálkodási ügyek, d) valamennyi gazdasági természetű kiutazási ügy, e) a külkereskedelmi statisztika elvi kérdései, f) a nemzetközi vásárok és gazdasági jellegű kiállítások rendezése, g) a külkereskedelmi hírszolgálat és propaganda megszervezése és irányítása. (PIL 283. f. 31. cs. 69. ő. e., 170-172.) A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszternek a külkereskedelem irányításával és bonyolításával kapcsolatos hatásköréről korábban is volt már vita a minisztertanács ülésén. Lásd pl. e kötetben a [9] 158. sz. jkv. 18. napirendi pontját és jegyzetét. A Miniszterelnökség iratanyagában található egyik feljegyzés (MOL-XIX-A-l-j 1947-XXIII-1674.-3764) szerint a minisztertanács napirendjéről ekkor azért vették le a kérdést, mert az Iparügyi Minisztérium részéről „még tárgyalás előtt közölték, hogy bizonyos aggályaik vannak, amelyek tisztázásáig kérik az ügyet függőben tartani. Azóta - írták 1947. április l-jén - az ügy minisztertanács elé nem került." Ismereteink szerint a következő hónapokban sem tértek vissza a kérdés tárgyalására. A napirendről levett, fent részletesen ismertetett előterjesztés azért érdemel figyelmet, mert megelőlegezett egy olyan koncepciót, amely valójában csak két és fél év múlva, 1949júniusában, a kormány akkori átszervezése során a Külkereskedelmi Minisztérium létrehozásával valósult meg. (Lásd a 291. sz.jkv. 15. napirendi pontját, illetve az 1949: XV. tc.-t., továbbá a 4160/1949. és a 4161/1949. Korm. sz. r.-et, MK TRT július 23. 154. sz.) 95 A 283/1947. KSZM Eln. fő. sz. előterjesztés a tárca központi igazgatásának fogalmazási szakán lévő 54 állás 68-ra való felemelését javasolta. Jelezte, hogy az állások számát még akkor állapították meg, amikor a tárca ügyköre kialakulóban volt. Ennek következtében kénytelen volt szerződéssel alkalmazni 35 tisztviselőt, ezek többségének kinevezését azért is feltétlenül indokoltnak találta, mert - mint jelezte - amennyiben erre nem kerül sor, a szerződéses alkalmazottak kiválnak a közszolgálatból. Ez viszont a tárca ügymenetében elháríthatatlan nehézséget támasztott volna, mivel túlnyomó részük a külkereskedelmi osztályokon dolgozott, s munkájuk, amikor az ország egymás után kötötte a stabilizáció szempontjából fontos külkereskedelmi szerződéseket, nélkülözhetetlen volt. Lásd még e kötetben a [16] 165. sz. jkv. 80. napirendi pontot.
