Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

[Bán] Iparügyi miniszter: előterjeszti javaslatát az Országos Háziipari Tanács szervezése tárgyában. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: kéri bevenni a Tanácsba a Magyar Ipari és Háziipari Munkaszerző és Kiviteli Értékesítő Szövetkezetet is. [Bán] Iparügyi miniszter: ennek létezéséről eddig nem tudott, de beveszi. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: az a kérése, hogy miután a háziiparhoz 80%-ban ő adja a nyersanyagot, intenzíven akar részt venni. 80 tanfolyamot tartott ezen a télen, amelyek igen sikeresen folytak le. A három alelnök közül egyet a földmívelésügyi miniszter nevezzen ki és legalább két tanácstagot szintén ő nevezzen ki. [Bán] Iparügyi miniszter: bejelenti, hogy ennek a költsége 50 000 forint lenne, de a Gazdasági Főtanács csak 16 000 forinthoz járult hozzá. Kéri ehhez az összeghez is a minisztertanács hozzájárulását. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal, hogy a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerint a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi, Földmívelésügyi és Népjóléti Minisztériumot két-két tagság illeti meg. Az Országos Háziipari Tanács szervezésére tizenhatezer forint póthitel folyósításához hozzájárult.

54 la belügyminisztériumi osztályfőnök állásfoglalását lásd a jelen napirendi ponthoz tartozó d) melléklet kommentárjában. A Miniszterelnökség a kulturális tárcával megegyező szellemű minisztertanácsi előterjesztést is készített a kérdésről, (lásd e jkv. d) mellékletét) a Belügyminisztérium állásfoglalására tekintettel azonban ezt nem terjesztette a minisztertanács elé, közvetlen tárgyalások után kívánt csak erre visszatérni. A két álláspont közötti vitával kapcsolatban meg kell említeni, hogy a Csehszlovákiából áttelepített közszolgálati alkalmazottak ellátásáról szóló 24 530/1946. ME sz. r. (MK december 22., 293. sz.) 4. §-a is kimondta, hogy közszolgálati alkalmazottnak kell tekinteni azt, aki, illetőleg akinek férje vagy szülője olyan magyar vagy csehszlovák közszolgálatban állott, amely szolgálat a hatályos magyar jogszabályok szerint az állami vagy azzal egyenlő, illetve az ellátás szempontjából az állammal viszonosságban álló szolgálatok közé sorolható. E tekintetben külön szólt az állami, önkormányzati vagy nem állami tanszemélyzet megítéléséről. Lásd még e kötetben a [18] 167. sz. jkv. 19., a [19] 168. sz. jkv. [60], valamint a [28] 177. sz. jkv. [25] napirendi pontját. 54 A 3319/1947. IpM sz. előterjesztés rámutatott arra, hogy a háború utáni gazdasági helyzetben a háziipar jelentősége megnövekedett, mivel az ehhez szükséges nyersanyagok jórészt belföldön rendelkezésre álltak, ennél fogva a létfenntartást sokak számára közvetlenül biztosította. Szükségesnek találta, hogy a háziipari termelésnek, a termékek értékesítésének, főleg a külföldi értékesítésnek irányításába, a zavaró tényezők kizárása céljából az állam is erőteljesen bekapcsolódjék. Javasolta egy olyan központi szerv létrehozását, amely szakszerű tanácsadással, véleménynyilvánítással, és javaslatokkal támogatja az e téren szétforgácsoltán működő hatósági szervek munkáját. Ilyen szervként kérte engedélyezni az Országos Háziipari Tanács létrehozását, amelyben az érdekelt miniszterek kiküldöttein kívül az érintett háziiparosok és háziipari vállalkozások, illetve a háziipari termeléssel és értékesítéssel foglalkozó szervek is részt vennének. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. Lásd a 2570/1947. ME sz. r.-et, MK március 7., 55. sz. A Gerő Ernő által javasolt szerv feltehetőleg azonos a rendelettervezet-