Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
55. [Bán] Iparügyi miniszter: előterjeszti javaslatát az Első Kecskeméti Konzervgyár Rt. stb. állami kezelésbevétele és több cég mentesítésének elutasítása tárgyában. 55 [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: a 23 550/1946. ME számú rendelet ebben a tárgykörben már rendelkezett és ennek 5. §-a (5) bekezdése kimondja, hogy a 4. §-ban felsorolt vállalatok a határidőn túl nem vehetők kezelésbe, kivéve, ha a 8 napos bejelentési határidőn belül nem jelentkeznek. 56 [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: ezt a határidőt már 60 nappal meghoszszabbítottuk. 57 [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: a jogi alap hiányzik ezeknek a konzervgyáraknak állami kezelésbevételéhez, mert ezek nem a Weiss Manfréd kezében, hanem magánosok érdekkörében vannak. 58 Kéri az igazságügyminisztert, hogy állapítsa meg ezt a tényt. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: a Labor 59 kezelésében vannak, bejelentésekből ez kitűnik. ben Magyar Kézműiparosok Kiviteli Szövetkezete, illetőleg ezzel együtt a rendeletben Háziipari Kiviteli Szövetkezet néven szereplő szervezettel. 55 Előzményéről, azaz a Weiss Manfréd-gyárak egy részének állami kezelésbe vételéről lásd e kötet [1] 150. sz. jkv.-ének [46] napirendi pontját és jegyzeteit. Az 1259/1947. IpM VIII. sz. előterjesztés a Weiss Manfréd vagyon további részeinek állami kezelésbe vételére, illetve a korábbi intézkedések egy része alóli mentesítési igények elutasítására vonatkozó javaslatot tartalmaz. Lásd e jegyzőkönyv b) mellékletét. 56 Nem pontos Bárányos földművelésügyi miniszternek az egyes nehézipari vállalatok állami kezelésbevételéről szóló rendelet egyes részeire való hivatkozása. A 23 550/1946. ME sz. r. (MK november 28., 272. sz.) 5. §-ának nincs (5) bekezdése, és a 4. § nem sorolja fel az érintett vállalatokat. Értelemszerűen a rendelet 1. §-ának (2) bekezdésére kellett volna elsősorban utalnia, amely kimondta, hogy a részvénytársaságok gazdasági egységének megóvása végett az iparügyi miniszter előterjesztésére a kormány állami kezelésbe vehet minden olyan belföldi vállalatot, amelyben a részvénytársaságnak az 1945. évi január hó 20. napján közvetlenül, vagy közvetve ötven százalékos vagy ezt meghaladó részvény-, kötvény-, illetőleg egyéb tőkeérdekeltsége volt, vagy amelyben a részvénytársaságok az 1945. évi január hó 20. napját követően az állami kezelésbevétel napjáig ilyen érdekeltséget vállaltak. Közvetett érdekeltségnek tekintette az együttesen vezetett vállalatok egy csoportjához (konszernhez) tartozást is. A rendelet 1. §-ának (4) bekezdése sorolta fel a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., a Ganz- és Társa Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt., valamint a Weiss Manfréd Acélés Fémművek Rt. érdekkörébe tartozó vállalatokat. A rendelet 1. §-ának (5) bekezdése szólt arról, hogy az előző (4) bekezdésben fel nem sorolt, de a (2) bekezdés rendelkezése alá tartozó vállalatok állami kezelésbevételének a 2. §-ban meghatározott határidő elteltétől számított hatvan nap után csak abban az esetben van helye, ha az érdekelt részvénytársaság az illető vállalatnál fennálló érdekeltségét a 2. §-ban foglalt rendelkezés ellenére nem jelentette be. Ebben az esetben a kezelésbevétel napját az iparügyi miniszternek kellett megállapítania. A rendelet 2. §-a szólt arról, hogy a részvénytársaságok a belföldi vagy külföldi vállalatnál fennálló tulajdoni (részvény-, kötvény-, illetőleg egyéb) tőkeérdekeltségüket nyolc nap alatt voltak kötelesek az iparügyi miniszternek bejelenteni. 57 Lásd e kötetben a [12] 161. sz. jkv. 90. napirendi pontját, illetve a 2090/1947. ME sz. r.-et, MK február 25., 46. sz. 58 A tényleges ellentmondás az volt, hogy a vonatkozó rendelet a nehézipari vállalatok - és nem a konzervipari vállalatok - állami kezelésbevételéről intézkedett.
