Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
cára annak, hogy minekünk viszont Németországgal szemben vannak követeléseink. Ezeknek a tartozásoknak ellenértékét képező áruk lényegében megsemmisültek, részint lebombázták, elhurcolták a németek és elhurcolták az oroszok jóvátételben, hadizsákmányban stb., tehát de facto ezek a dolgok nincsenek meg. Ezt a nemzeti vagyonból, vagy a nemzeti jövedelemből kell előteremteni. Ezzel voltaképpen a Potsdami Egyezmény nem Németország, hanem Magyarország terhére állapította meg ezt a jóvátételt. Vádolták őt a kapitalisták védelmével. Hiába próbálta megmagyarázni azt, hogy pl. a Weiss Manfréd gyár is állami kezelésben van, a kezelésben tartást nem tekintik állami gesztiónak. [Bán]Iparügyi miniszter: az oroszok kijelentették, hogy az üzemekről nincs szó, csak forintról, vagy áruról. [Rácz] Pénzügyminiszter: az oroszok Finnországgal már megegyeztek. El kell dönteni, hogy az eljárás mi legyen? Ajegyzőkönyv számára csatolja a Finnországgal kötött megállapodás fordítását. 35 15 nap határidőt kaptunk, ezen idő alatt választ kell adni. A moszkvai konferenciához kell fordulni a német békeszerződéssel kapcsolatos jogok alapján, vagy pedig az itteni három követhez kell fordulni. 36 Rákosi Mátyás államminiszter: mindenesetre az anyagot ki kell osztani, hogy pontosan tudjuk, miről van szó. Lehetőleg valami megegyezésnek kell létrejönni. Ismeri az oroszokat, ilyen dolgokban nem fognak veszekedni, ha pl. 5 millió dollárral kevesebb lenne az elismert kötelezettség. [Rácz] Pénzügyminiszter: oly nagy a szakadék közöttünk, hogy semmiképpen nem hajlandók engedni. Azt kellene hangsúlyozni, hogy egyenkint meg kell vizsgálni minden egyes üzemet, hogy itt vannak-e azok a dolgok, amiket a németek ideinvesztáltak. A békepengővel nincs probléma, mert az kevés, itt az áruszállítás és a márka kérdése a fontos. Dr. Bojta Béla államtitkár: a pénzügyminiszter tárcaközi bizottságot javasolt, milyen összeállításban gondolja azt? [Rácz] Pénzügyminiszter: nem szakértőkből gondolta összeállítani a bizottságot, hanem politikusokból. Úgy véli, hogy 60-80 millió forint körül ki lehet egyezni, de ez is elviselhetetlen lenne számunkra. 35 A Potsdami Egyezmény végrehajtásáról szóló szovjet-finn egyezményt nem ismerjük. Böhm Vilmos stockholmi magyar követ az ottani finn követtől nyert felvilágosítás alapján 1947. március 4-én készített jelentésében közölte, hogy tulajdonképpen két egyezmény jött létre. Egyrészt a németek finnországi ingatlanainak, ingóságainak, részvénytársasági érdekeltségeinek megváltásáról intézkedett egy szerződés, ami mindössze 2 millió dollár fizetésére kötelezte a finn kormányt. A másik szerződés a németeknek Finnországgal szembeni követeléseiről szólt. A finnek szintén felvetették, hogy a németek is jelentős összegekkel tartoztak nekik, s a tartozás tényleges összegét csak a szaldó alapján lehet megállapítani. A szovjet fél azonban az ő esetükben sem fogadta el ezt az érvelést. Végül abban állapodtak meg, hogy Finnország 40 millió dollárt tartozik fizetni a Szovjetuniónak áruszállítás, területátadás, üzemek, hajók, épületek átengedése, felújítása formájában. (MOL XTX-^J-l-j-1945-1964-SzU-TÜK-59/f tétel - 21. doboz 284-288.) 36 1947. március 10-én kezdődött a négy nagyhatalom külügyminisztereinek április 24-ig tartó moszkvai értekezletsorozata.
