Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Gyöngyösi] Külügyminiszter: jogilag lehet vitatni ezt a kérdést, mert Magyarország összes terhes kötelezettségei be vannak foglalva a békeszerződésbe. A 35. §-ban ez is pontosan szerepel. 37 [Rácz] Pénzügyminiszter: a békeszerződés angol fordítása kétféleképpen is értelmezhető, követelést és aktívát is jelent. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: kétségkívül más vonatkozásban is meg lesz a garancia a moszkvai tárgyalásoknál. Foglalkoztatja ez a probléma a szomszédos országokat is, így pl. a románokat. Még nincs kialakult álláspont. A politikai része az, hogy kívánatos volna egy elviselhető megegyezés. Ez egy igen súlyos kérdés. Felelősséggel tartozunk a többi követeléssel bíró kategóriák felé is. Nem nézhető ez egyszerűen abból a politikai szempontból, hogy a jövőben mindenáron keressük a zökkenőmentes megegyezést az oroszokkal. Eltekintve az ország teljesítőképességétől is. Amit a békeszerződésben vállaltunk azt megfizetni úgysem tudjuk. Hamarosan be fog következni, hogy le kell ülni velünk tárgyalni, mert nem tudunk fizetni. A békeszerződésben az is benne van, hogy a végrehajtásra nézve utasításokkal és tanácsokkal látnak el bennünket. A jogi részt is alaposan ki kell dolgozni az összes háborús követelések tekintetében, hacsak nem lehetséges egy méltányos, az államháztartás egyensúlyát nem veszélyeztető megegyezés. [Nagy] Miniszterelnök: azt javasolja, hogy a pénzügyminiszter és az iparügyi miniszter vigyék tovább az ügyeket és folytassák le a megbeszéléseket és foglaljanak álláspontot [sic!], így a legközelebbi minisztertanács elé hozzanak konkrét javaslatot. Rákosi Mátyás államminiszter: a finn szerződést az oroszok elfogadták? [Rácz]Pénzügyminiszter: miután a teljes szöveg már hivatalosan megjelent, úgy véli igen. Hangsúlyozza azonban, hogy ez nem pénzügyi, hanem politikai kérdés és helyesebb lenne, ha ilyen bizottság döntene és tárgyalná. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: miután gazdasági lehetetlenülés előtt állunk, tehát gazdasági kérdést kell belőle csinálni. [Rácz] Pénzügyminiszter: ami a nyugati hatalmak állampolgárainak kérdésére vonatkozik, ott könnyű lesz tárgyalni, mert pl. a franciák eredeti követelésük egyharmadával is meg fognak elégedni. A Szovjetunió arra hivatkozik, hogy a magyar államnak egy fillérjébe sem kerül, mert csak a Weiss Manfréd-vagyont adja át a Szovjetuniónak. 38 Itt a kereskedelmi kérdést kell felvetni. Gazdasági kihatásai is vannak ezeknek a tulajdonjogi változásoknak. [Nagy] Miniszterelnök: helyesebbnek tartja, ha gazdasági szempontból 37 Az 1947: XVIII. tc.-kel a magyar törvények közé iktatott párizsi békeszerződés 35. cikke az esetleg felmerülő vitás kérdéseket az Egyesült Nemzetek érdekelt kormányainak és a magyar kormánynak a képviselőiből összeállítandó Egyeztető Bizottság elé utalta, azzal, hogy ha ez a bizottság nem lenne képes megegyezést létrehozni, úgy bármely kormány kívánságára egy harmadik taggal kell azt kiegészíteni. Ez utóbbi lehetőség alkalmazására azonban, ismereteink szerint nem került sor. 38 Szviridov altábornagy már 1947. január 6-án kelt levelében bejelentette a Szovjetunió követelését a Weiss Manfréd Konszern valamennyi vállalatára. Lásd e jkv. a) mellékletét.
