Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
részére arról, hogy nem kollektíve felelős az összeesküvésért. Ezt a baloldali pártok egyébként soha sem állították. [Gerő]Közlekedésügyi miniszter: Rákosi Mátyás legutóbbi beszédében erre amúgy is rámutatott. 22 Dr. Balogh István [államtitkár]: ilyen nyilatkozatot mi el sem fogadnánk. Rákosi Mátyás államminiszter: ha az volna a véleménye a Baloldali Blokknak, hogy a Kisgazdapárt kollektíve felelős az összeesküvésért, nem ez lenne a helyzet. Beismeri, hogy vannak a Kisgazdapártban elemek, akik nem örülnek a demokráciának. így pl. Dessewffy, 23 akinek a helyében ő sem örülne neki. Ilyen van sok. [Nagy] Miniszterelnök: teljesen meg tudja érteni a közellátásügyi miniszter kijelentéseit. A parlamenti bizottság kérdéséhez ez a parasztcsoport oly mértékben ragaszkodik, hogy azokat az érveket szeretné Erőss miniszter erősíteni, amelyeknek hatása alatt el lehet velük fogadtatni a parlamenti bizottság kiküldésének visszavonását. Ezt nekünk el kell intéznünk. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: meg kell nézni a házszabályokat. Pontosan megmondják, mi szokott ilyen esetekben az eljárás lenni, hol van helye a parlamenti bizottság összehívásának. Rákosi Mátyás államminiszter: majd a bíróság dönti el, hogy hol kezdődik a politikai felelősség, és hol végződik a kriminális felelősség. Amennyiben a parasztképviselők súlyt helyeznek rá, nagyon szívesen ismertetné az ő álláspontjukat a Kisgazdapárt parasztjai felé. Ezt ő már 1945-ben elkezdte. Ez még jobban megnyugtatná őket. Amit a miniszterelnök itt elmondott, meg van győződve róla, hogy ha ezeket a miniszterelnök közli velük, ezen kívül a belügyminiszter megmondja, hogy miről van szó, meg lesznek nyugodva. [Nagy]Miniszterelnök: konkréten hogyan fogalmazná meg a közellátásügyi miniszter javaslatát? [Erőss] Közellátásügyi miniszter: a parlamenti bizottság kiküldésének a kérdése az egész magyar alkotmányjog, a gyakorlat és a házszabályok értelmében arra az esetre szól, ha egy kérdés politikai kivizsgálást kíván, és a Nemzetgyűlés vagy a kormány tagjaival szemben vetődik fel a gyanú. Ha tehát az úgynevezett baloldali sajtó hivatalos hangja és mindennapi közlései nem egységesen rakják a Kisgazdapártra a felelősséget, akkor a politikai bizottság kiküldésének elejtése egészen természetesen jelentkezik. Mert 22 Rákosi Mátyásnak az összeesküvés politikai következményeiről Diósgyőrött tartott beszédére vonatkozott Gerő Ernő megjegyzése. „Nagy hiba volna - mondta Rákosi -, ha az összeesküvés felfedezése után az egész Kisgazdapártot valami reakciós összeesküvő társaságnak néznők. Ez teljesen hamis volna." Ugyanakkor nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy a Kisgazdapárt egyes vezetői súlyosan hibáztak, „akik tudatosan vagy tudatlanul, de eszközül adták oda magukat a fasiszta, horthysta összeesküvésnek", amiért felelniök kell - mondta - nem csak a törvény előtt, de politikailag is. (Szabad Nép, 1947. január 29.) 23 Dessewffy Gyula grófot (1909-2000) már egy évvel korábban, 1946 márciusában leváltották a Kis Újság szerkesztőségében betöltött tisztségéről. Lásd NF MT. JKV. 1946, a [9] 92. sz. jkv. a) mellékletét és 23. sz. jegyzetét.
