Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
kriminális vonalon mindenkinél radikálisabban követeli a Kisgazdapárt is az összeesküvőkkel való elbánást. [Nagy]Miniszterelnök: vagyis azt mondanák a baloldali lapok, hogy nincs szükség parlamenti bizottság kiküldésére, mert a Kisgazdapártot nem tartják kollektive felelősnek. Dr. Balogh István [államtitkár]: az újságcímek a rosszak. Rákosi Mátyás államminiszter: megnézik a sajtót ebből a szempontból és gondoskodnak róla, hogy ilyen beállítást, amely elsősorban nekik árt, mert megvadít mindenkit, még a rendes, demokratikus kisgazdákat is, minden további nélkül mellőzzék. Külön utasítja mindenki a saját sajtóembereit, hogy ne általánosítsanak. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: így gondolta ő is. Rákosi Mátyás államminiszter: ezt meg lehet csinálni, de nem hivatalos nyilatkozat formájában. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: hónapok óta nyitva van a szövetkezeti probléma. Nem viselheti a felelősséget tovább azért a huzavonáért. Meg van bénítva, nem tud dolgozni. Egy másik probléma a Szövetkezeti Központ visszaállítása. Folynak a tárgyalások a köztársasági elnöknél, amelyeken személyesen is részt vett. Nem kíván belemenni ebbe a kérdésbe, csak arra utal, hogy a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt a Kommunista Párttal együtt dolgozik gazdasági terveken, kétségtelen, hogy ezeknek a terveknek a végrehajtásában a szövetkezeteknek igen nagy szerepük lesz. Az export és import lebonyolítása tekintetében is nagy szerep várna rájuk. A törvény még mindig a levegőben lóg, és addig nem tud érdemleges munkát végezni. A helyzet az, hogy egy nagy tömegű ál-szövetkezet gazdálkodik a gazdasági fronton. Kéri a miniszterelnököt, hogy a közeli napokban tartandó pártközi értekezletre vegyék fel a szövetkezeti törvény tárgyalását. 24 Ezt az állapotot tudniillik nem lehet fenntartani. 24 A szövetkezeti törvény tervezetéről - hosszas előkészítés és többszöri pártközi egyeztetés után - a minisztertanács ezt megelőzően az 1946. szeptember 6-i ülésén tárgyalt, és a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter által benyújtott „törvényjavaslatot nemzetgyűlési tárgyalási alapul elfogadta." Lásd: NF MT. JKV. 1946., az [52.] 135. sz. jkv. 54. napirendi pontját. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter ezt követően 1946. szeptember 17-én nyújtotta be a törvényjavaslatot (NN, 1945-1947. III. köt. 61. ülés, 548.) a Nemzetgyűléshez, amelynek közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságai 1946. november 29-én tettek erről együttes jelentést. A javaslatot a Nemzetgyűlés 1946. december 4-6-án és 10-13-án tárgyalta. (NN, 1945-1947. IV. köt. 74-80. ülés.) A Kisgazdapárt azonban az ipari szövetkezetek jogállása és a Hangya-vagyon sorsát illetően leszavazta a Kommunista Pártot és szövetségeseit. A köztársasági elnök - a munkáspártok nyomására - nem járult hozzá a szövetkezeti törvény e formában való kihirdetéséhez, s azt a szövetkezeti hitelintézetekről szóló 155. §, és az egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről és a törvény hatálybalépésről szóló 189. § újabb megfontolása végett 1946. december végén visszaküldte a Nemzetgyűlésnek. (Meg kell említeni, hogy ez volt az egyetlen eset, amikor a köztársasági elnök élt az 1946:1. tc.-ben a törvény kihirdetés előtti, újabb megfontolás céljából való visszaküldésére vonatkozó jogával. FÖGLEIN, 1993, 109-110.) A pártközi értekezlet csak 1947. március 5-6-án, tehát egy hónap múlva tárgyalt ismét a szövetkezeti törvényről (PARTKÖZI ÉRT., 465-484., - a 122. irat). A hosszan elhúzódó tárgyalás
