Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
b) milyen nemzetközi értekezleteken vettek eddig részt; c) az értekezleteken Magyarország - illetőleg tárcáik - nevében milyen kötelezettségeket vállaltak, nevezetesen; 1) pénzügyi, 2) jogi, 3) más irányú (konkrét és tárcájuk körébe vágó) kötelezettségeket; d) milyen nemzetközi szervezetekkel és mi módon vannak közvetlen kapcsolatban és milyen úton; e) Kik voltak képviselőik a fenti értekezleteken és vannak-e e szervezetekkel való állandó érintkezésre megbízott vagy kijelölt képviselőik (tisztviselőik)? II. A békeszerződés aláírása után, miként az a szerződésben kilátásba is van helyezve, - Magyarország tagjává válhat az Egyesült Nemzetek Szervezetének és e Szervezet társorganizációinak, illetőleg alárendelt szerveiknek. Ezen kívül bizonyos nemzetközi szervezetek Magyarország régebbi tagságát - demokratikus kormánya megalakítása után - már minden további akadály nélkül elismerték, így pl. a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetét, amelynek párizsi és montreali egyetemes értekezletein Magyarország hivatalos küldöttségének útján részt is vett; 125 végül egyes, az Egyesült Nemzetek égisze alatt megalakult és működő nemzetközi szervezetekbe, így pl. az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetbe (FAO), Magyarország időközben - értesüléseim szerint - fel is vétetett. 126 Parancsoló szükségességgé vált tehát, hogy a nemzetközi szervezetekkel [való kapcsolatunk!, azon kívül - ami ezzel legtöbb esetben szorosan vagy szervesen összefügg - az olyan nemzetközi kongresszusokon, értekezleteken, tanácskozásokon, stb. való részvételünk, amelyekben való részvételre Magyarország meghívást nyer, egységesen, központilag irányíttassék. A nemzetközi gyakorlat és az általános diplomáciai szokások szerint mindenütt a Külügyminisztérium látja el e téren a központi szervező, irányító, illetőleg ellenőrző feladatot. E körülmény fokozott jelentőségre fog emelkedni a békekötések után, amikor a várhatólag egyre inkább kifejlődő nemzetközi együttműködés folytán, a nemzetközi szervezetekben, konferenciákon és értekezleteken, külpolitikailag fontos kérdések fognak eldöntést nyerni. Ezért a magyar külügyminiszter elérkezettnek látja az időt, hogy ezen a téren a szükséges lépések megtételére a minisztertanács elé javaslatot terjeszszen, előrebocsátva azt, hogy a maga részéről az első előkészítő lépést máris megtette azzal, hogy a Külügyminisztériumban újonnan alakított „Nemzetközi Kapcsolatok Csoportjába" tartozó önálló osztályt szervezett, „Nemzetközi Szervek és Konferenciák Ügyei" címen, amelynek hatáskörébe tartoznak mindenekelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezetével, vagy annak alárendelt 125 Lásd: TZ MT. JKV., a [3] 70. sz. jkv. [33], és NF MT. JKV. 1946., a [40] 123. sz. jkv. 20., és a [41] 124. sz. jkv. 26. napirendi pontját. 126 Magyarország 1947-ben tagja lett a FAO-nak (lásd e kötetben az 1. 150. sz. jkv. [38] napirendi pontját és jegyzetét). Tagságát rövidesen megszüntették és csak 1968-tól vehetett részt ismét a szervezet munkájában.
