Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

intézményeivel és szerveivel kapcsolatos összes ügyek. E mellett általában irányító, szervező vagy ellenőrző tevékenységet fejt ki - a társminisztériu­mokkal, illetőleg a Külügyminisztérium illetékes osztályaival egyetértőleg - nemzetközi konferenciákon való részvétellel és nemzetközi szervezetekkel való érintkezéssel járó minden olyan ügyben, amely Magyarország külpoli­tikai érdekeit közvetlenül érinti. Ezen túlmenően az osztály nyilvántartja mindazokat a nemzetközi intéz­ményeket és szervezeteket, amelyeknek Magyarország vagy valamely hiva­talos magyar kormányszerv tagja, és azokat a nemzetközi konferenciákat és értekezleteket, amelyekben Magyarország vagy valamely magyar kormány­szerv részt vesz. De nem csak a nemzetközi gyakorlat és az általános diplomáciai szokások kívánják meg azt, hogy a Külügyminisztérium lássa el a jövőben a központi szervező, irányító, illetőleg ellenőrző feladatot, hanem ez, általános kormány­zati szempontból is, tovább immár semmiképpen el nem odázható szüksé­gesség. Ha az eddigi állapot tovább tartana, kikerülhetetlen lenne az, hogy az egyes tárcák kiküldöttei nemzetközi szervezetek - vagy annak egyes szer­vei - ülésein, vagy nemzetközi konferenciákon oly kötelezettséget vállaljanak, amelyek nincsenek összhangban a magyar kormány külpolitikájával; elő­fordulhat azonban az is, hogy valamely nemzetközi szervezet működése több tárca hatáskörére terjedvén ki, e szétágazó tevékenység koordinálása éppúgy szükséges itt a központban, mint az esetleges kiküldetés, illetőleg az egyes nemzetközi szervek székhelyén állandó vagy ideiglenes jelleggel működő magyar delegációknál, avagy az esetenként kiküldendő küldöttségeknél. Nemcsak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való belépésünk után, ma­gában ebben az organizációban, hanem ennek égisze alatt működő alárendelt szerveinek rendezésében kétségkívül a jövőben - úgy, mint az annakidején a Nemzetek Szövetsége 127 keretében történt - mind több és több nemzetkö­zi konferencia fog rendeztetni azzal a céllal, hogy a konferenciák nemzetkö­zi egyezményeket dolgozzanak ki. A nemzetközi együttműködés és érintke­zés egyre nagyobb mérvű kifejlődésének ez természetes következménye. E nemzetközi konferenciák, mint ahogy a múltban tapasztaltuk, legtöbb eset­ben két, sőt több tárcára kiterjedő ügyeket ölelnek fel, tehát a kidolgozandó nemzetközi szerződéseknél is több tárca lesz érdekelve. Már ez oknál fogva is szükséges, hogy a Külügyminisztérium e nemzetközi szervekkel való kap­csolatnál, illetőleg az egyes konferenciák tárgysorozatának magyar szem­pontból való előkészítésénél már kezdettől fogva szervező, illetőleg irányító feladatot végezzen. A Külügyminisztérium hatáskörét illetően megállapíta­ni javasolt szempontok más államokban minden külön rendelkezés nélkül, mint a modern állam szervezetének természetszerű követelményei, érvénye­127 A Nemzetek Szövetsége, vagy Népszövetség, 1918-ban alakult. Magyarország 1922-től 1938-ig volt tagja. 1946 áprilisában mondták ki a feloszlását. Hatáskörét az ENSZ vette át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom