Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

ezen költségek második részletének kiegyenlítésére, 1 070 852,25 forint eló' nem irányzott hitel igénybevétele tárgyában. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: a Gazdasági Főtanács még nem vizs­gálta meg a kérdést, és különösen az azonnali fizetés nehézségekbe ütközne. Javasolja, hogy az eló'terjesztés a mai napirendről vétessék le és a Gazdasá­gi Főtanács foglalkozzék a kérdéssel. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: annyiba kerül az érdekvédelem, hogy talán a tizedével fel lehetne állítani a saját követségünket. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: felteszi a kérdést, hogy nem lenne-e cél­szerűbb erről az érdekvédelemről lemondani. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: ez még a múltra vonatkozik. A megszüntetést a legtöbb helyen folyamatba tettük. Dél-Amerikában pl. kétségkívül szükség van rá, mert sok magyar él kint. Most küldünk ki egy külügyi képviselőt, aki előkészíti a követség felállítását. Minisztertanács az előterjesztést előzetes kivizsgálás és véleményezés végett a Gazdasági Főtanács elé utalta. 17 [23] 22. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: a múltkori minisztertanács elvi határozatot hozott arra nézve, hogy a békeszerződés szövege aláírassék. Az indítvány in­dokolásának a szövegét, mielőtt az a Nemzetgyűlés elé kerül, meg kell tár­gyalni, tekintettel arra, hogy igen jelentős külpolitikai jelentősége van. 18 Szakasits Árpád államminiszter: nem tartja helyesnek az indokolás hang­ját. Semmiféle értelmét nem látja annak, hogy most ezekben a meglehetősen súlyos időkben olyan problémát vessünk fel, amely nem megjavítja, hanem megrontja az atmoszférát. Újabb meggondolás alá kell venni az indokolást. A hangja egy önérzetes nemzetnek a hangja legyen, de minden olyan kér­dést, ami izgató, próbáljunk kikapcsolni. A csehszlovák kérdést és a román határkiigazítási kérdést nem vetné fel az indoklás során, bár ebben a ro­mánokkal szemben munkálkodnunk kell. Szerencsésebb szöveggel kell meg­fogalmazni. Rákosi Mátyás államminiszter: egyetért ezzel a felszólalással. Hozzáteszi, hogy az elszakított területen maradt magyarság kérdésének felvetése sem nagyon szerencsés, mert ezzel a jugoszlávok és a románok úgy fogják érezni, hogy az ő jóindulatú megnyilvánulásaikat nem vesszük figyelembe. Aromá­noknál igen komoly felszisszenés volt, amikor a határainkon kívül élő ma­gyarság rossz helyzetét érintettük, s nem lenne szerencsés, ha most erre 17 Előzményéről lásd: NF MT. JKV. 1946, a [49] 132. sz. jkv. [9] sz. napirendi pontját és jegy­zetét. Az ezzel kapcsolatos 25/res. 2. 1947. KüM. sz. előterjesztésnek a GF részéről való tárgyalá­sáról nincsenek ismereteink. 18 Előzményéről lásd e kötetben a [9] 158. sz. jkv. 48. és a [10] 159. sz. jkv. [56] napirendi pontját és jegyzeteiket, valamint mellékleteiket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom