Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
21. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: előterjeszti javaslatát a nemzetközi jellegű kongresszusok és gyűléseknek a külügyminiszterhez való előzetes bejelentése tárgyában. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: ha a politikai pártok is benne vannak a nemzetközi jellegű gyűlésekben, akkor meg kell kérnie a külügyminisztert, hogy megfelelően módosítsa előterjesztését, mert országos kongresszuson egy külföldi vendég megjelenése még nem teszi nemzetközi jellegyűvé a kongresszust. [Ries] Igazságügy miniszter: ha a Jellegű" szót kihagyjuk, akkor meg van oldva az egész probléma. Minisztertanács az előterjesztést a Jellegű" szó kihagyásával elfogadta. 16 22. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: előterjeszti javaslatát a Svédország által a háború folyamán ellátott magyar érdekvédelem költségeinek fedezésére, bérlők a házfelügyelőnek, illetve a segéd-házfelügyelőnek minden olyan napra, amelyen a berendezés üzemben van szobánként 20 fillért fizessenek, havonta, utólagosan. (MOL XIX-A-10. Stab. XXIX. 1947. január 28., 23. pont.) Lásd még e kötetben a [12] 161. sz. jkv. 30. napirendi pontját. 16 Előzményéről lásd e kötetben a [6] 155. sz. jkv. 15. napirendi pontját. A 8710/1. 1947. KÜM sz. előterjesztés - amely magában foglalja a rendelettervezetet is hivatkozott arra, hogy miután a fegyverszüneti egyezmény a nemzetközi jellegű gyűlések és kongresszusok tartása tekintetében bizonyos korlátozó rendelkezéseket tartalmazott, kívánatos, hogy ezekről a külügyminiszter előzetesen (30 nappal korábban) tudomást szerezzen. Ezenkívül az ország általános külpolitikai érdekei szempontjából szükségesnek találta, hogy olyan kongresszusokról és gyűlésekről, amelyeket külföldi kiküldöttek részvételével Magyarországon tartanak, a külügyminisztert előzetesen tájékoztassák, s így elkerülhetők legyenek az ország külpolitikai érdekeit esetleg sértő olyan mozzanatok, amelyekre az ilyen értekezleteket rendező testületek, egyesületek, stb. figyelme - kellő átfogó külpolitikai tájékozottság hiányában esetleg nem terjed ki. Az előterjesztés mellett megtalálható az Igazságügyi Minisztérium T. 173/1947. sz. külügyminiszterhez intézett levele, amely észrevételezte, hogy egy gyűlésnek nemzetközi jelleget adhat a tárgya, a résztvevők megnyilatkozása, de ezek nem teszik nemzetközivé ezeket az összejöveteleket. A külügyminiszternek csak olyan gyűlésekről kell előzetesen tudomással bírnia, amelyeket külföldi kiküldöttek részvételével tartanak Magyarországon. Észrevételezte az Igazságügyi Minisztérium azt is, hogy a tervezet nem csak a gyűlés megtartására, hanem a rendezésére, az előkészítő tevékenységre is előzetes bejelentési kötelezettséget írt volna elő. Ezeken kívül jogászi szempontok (szankció, felhatalmazási törvényre hivatkozás) figyelembevételét javasolta. A tárca előterjesztéseit összefogó borítólapon e tárgy címe mellé a Miniszterelnökségen a következő megjegyzést írták: „Az igazságügyminiszter észrevételeket tett, amelyeket magam is helyeslek. Kéri, hogy a rendelet ne minden nemzetközi jellegű kongresszusra vonatkozzék. Meg lehetne szűkíteni ezt a területet. Kifogásolja továbbá, hogy a rendezést is be kell jelenteni." Csekély módosítással, eredeti formájában jelent meg a rendelet. Lásd a 2150/1947. ME sz. r.-et, MK március 6. 54. sz., lásd továbbá a jelen kötetben a [12] 161. sz. jkv. 34. napirendi pontját.
