Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

küldöttek delegálása felesleges. Közvetlenül tárgyaljon a kormány [a] gyorsított tárgyalások érdekében. Az egyezmény helyébe lényegében egy új egyezményt kell készíteni, ami a csehszlovákokat eló'nyös helyzetbe juttatná Magyarországgal szemben. A régi egyezménynek Magyarországra eló'nyös vonatkozásait még a mai napig sem hajtották végre. Ezért is akadtak meg a tárgyalások. Az áttelepülők számában kölcsönösen kell megállapodni, azonban azt, hogy a quótába nem számítanak be az egyezmény 5 cikkében feltüntetett személyek, nem lehet elfogadni.

62 Még egy 30 napos időt kérnek [a csehszlovákok] Magyarországtól a jelentkezésre. Az itt lakó szlovákok köréből további jelentkezésekre számítanak. Lényegében egy olyan gyorsított egyezményt javasol, amely ezt lehetetlenné tenné [sic!]. Hajlandó hozzájárulni a vagyontalanoknak a kitelepítéséhez. Előzetesen ezeket a vagyonjogi kérdéseket kölcsönösen tisztázni kell. A csehszlovák követ előtt hangoztatta, hogy nem lát lehetőséget a tárgyalásokra mindaddig, amíg a kényszer-széttelepítések folynak egyezményellenesen, eltekintve a morális indokoktól. Ilyen légkörben nem lehet tárgyalásokat folytatni. Tehát addig is, amíg ebben a kérdésben további állásfoglalásra volna szükség, kéri a minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy olyan természetű választ adjon a csehszlovák kormánynak, hogy mindenekelőtt a mostani jogellenes deportálásoknak a lehetőségét szüntessék meg. Ragaszkodunk az egyezmény szigorú végrehajtásához. Ebben az esetben továbbra is a legnagyobb előzékenységgel hajlandók vagyunk újólag tárgyalni, de az egyezményben csehszlovák részről vállalt kötelezettségek végrehajtását követeljük. Ezek pedig a következők: a vagyonelkobzás megszüntetése, az ott lévő elbocsátott magyar tisztviselők szociális segélyének folyósítása, a széttelepítések megszüntetése, a vagyoni kezelések végleges rendezése. Szakasits Árpád államminiszter: nagyjában elfogadhatónak tartja a külügyminiszter javaslatát, mégis felveti azt a gondolatot, hogy nem lenne e helyes Károlyi Mihályt kiküldeni Szlovákiába.

63 62 Az utalás a csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény 5. cikkére vonatkozott, amely szerint a csehszlovák kormánynak jogában állt a 33/1945. sz. elnöki dekrétum alapján a háborús bűnösségük alapján állampolgárságuktól megfosztott csehszlovákiai magyarok közül kijelölteket - a reciprocitás nélkül - egyoldalúan kitelepíteni. 63 Károlyi Mihály emigránsként politikai barátságban állt a csehszlovák polgári politikusokkal. Jan Masaryk külügyminiszter szívesen vette volna, ha őt nevezik ki prágai követté. Ezzel a Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt részérói is rokonszenveztek. Gyöngyösi külügyminiszter azonban, minthogy lényeges kérdésekben eltért az álláspontjuk, ellenezte Károlyi prágai kinevezését. Károlyi 1946. decemberében a szlovákiai magyarok deportálásra emlékeztető kényszer-kitelepítése láttán több elítélő nyilatkozatot tett, majd magához Beneá elnökhöz intézett nyílt levelet. Benes válaszában - szemforgató módon - sajnálkozását fejezte ki, hogy „a csehszlovák törvényekkel ellentétben álló" incidensek történhettek és a magyar propagandára hárította a felelősséget. „De ilyen esetekben a kormányhatóságok azonnal közbeléptek - írta - és hasonló incidensek megismétlődését megakadályozták. Mindazonáltal biztosíthatom, hogy ezeket az incidenseket a magyar propaganda rendkívül eltúlozta és meghamisította. Bizonyos, hogy ha magyar részről nem érvényesült volna az a tendencia, hogy a csehszlovákiai magyar lakosságot a csehszlovák állam iránt való kötelességek megtagadására izgassák, úgy a munkaerő-mozgó-