Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

50. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: október 4-én már hozzájárult a miniszter­tanács, hogy az oroszok négy konzulátust állítanak fel Magyarországon. Most bejelenti, hogy Győrött az elsőt már felállították és a konzulátus vezetésével Sedi [sic!] Vladimirovics urat bízta meg. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 60 51. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: kéri a minisztertanács állásfoglalását a la­kosságcsere kérdésében. A csehszlovák követtel november 30-án folytatott tárgyaláson megállapították azt, hogy a lakosságcsere-egyezmény lényegé­ben gyakorlatilag zsákutcába került. 61 Felfogása szerint a csehszlovák ki­Tekintettel a Külügyminisztérium várbeli székházának, berendezésének teljes elpusztulására, valamint arra, hogy az ország követségeinek berendezése is jórészt elpusztult, ezeknek a pót­lására kívánta a tárca igénybe venni a SZEB megszűnése alkalmával felszabaduló tárgyakat. A SZEB berendezési tárgyainak jelentős részét később a GF a Magyar Partizán Szövetség, illetve az Értelmiség Háza, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a Magyar Vadászok Or­szágos Szövetsége, továbbá a Közalkalmazottak Szabad Szakszervezete rendelkezésére bocsá­totta, egy részét pedig értékesítették. (MOL XLX-A-83-a, a 204. sz. jkv. 37., a 220. sz. jkv. 30., a 265. sz. jkv. 17. és a 259. sz. jkv. 20. napirendi pontja.) 60 Előzményéről lásd: NF MT. JKV. 1946, a [59] 142. sz. jkv. 2. napirendi pontját. A 31 465/3­1946. KüM sz. előterjesztésben a Szovjetunió Győrbe kinevezett konzuljának a neve Sedyh Ivan Vladimirovitch [sic!] formában szerepel. A konzul joghatósága Győrön kívül Győr-Moson, Ko­márom, Esztergom, Sopron, Vas és Veszprém vármegye területére terjedt ki. (MOL XTX-A-1­J-1947-XVI-603.) Lásd még a [24] 173. sz.jkv. 40. napirendi pontját. 61 Gyöngyösi külügyminiszter Frantisek Dastich tábornokkal folytatott tárgyalást. A kül­ügyminiszter „bejelentését" e jegyzőkönyv d) mellékletében közöljük. A csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezményt 1946: XV. tc.-ként iktatták a magyar tör­vények közé. Az egyezményről, illetve előkészítéséről lásd: TZ MT. JKV., a [4] 71. sz. jkv. 9. na­pirendi pontját és a), b), c) mellékletét, az [5] 72. sz. jkv. 1., a [7] 74. sz. jkv. 46. napirendi pontját és b), c), d) mellékletét, a [13] 80. sz. jkv. 3. napirendi pontját, a [16] 83. sz. jkv. 30. napirendi pontját és c), d) mellékletét; lásd továbbá: NF MT. JKV. 1946, az [5] 88. sz. jkv. 15. napirendi pontját és a) mellékletét, valamint a [16] 99. sz. jkv. 26. napirendi pontját; az iroda­lomból elsősorban SZABÓ, 1981, BALOGH, 1988, (103-116.), VADKERTY, 1999, (95-98.) és POPÉLY, 2006, (39-152) munkáját. A lakosságcsere egyezmény elsősorban azért került zsákutcába, mert csehszlovák részről újabb igények merültek fel, miközben az általuk vállalt kötelezettségeket nem teljesítették. Az általuk háborús bűnösként kezelt több tízezer magyar lakost a cserén kívül kívánták kiutasí­tani az országból, sokakat megfosztottak vagyonuktól, sőt lakásuktól, a magyar nemzetiségű köztisztviselőket, közalkalmazottakat, bírákat, ügyvédeket stb. elbocsátották, illetve eltiltották hivatásuk gyakorlásától, miközben semmiféle segélyt vagy nyugellátást nem biztosítottak számukra, mindehhez járult az egy tömbben élő magyar lakosság 1946 novemberében kezdődött széttelepítése, Cseh- és Morvaországba való átköltöztetése. Ugyanakkor a magyarországi szlo­vákok körében szélsőséges propagandát folytattak, amely sok esetben sértette a magyar nem­zeti önérzetet, sőt Magyarország szuverenitását. Lásd: NF MT. JKV. 1946, a [42] 125. sz. jkv. 22-24., az [54] 137. sz. jkv. 1., az [57] 140. sz. jkv. 60-61., az [58] 141. sz. jkv. 1., az [59] 142. sz. jkv. 8., a [60] 143. sz. jkv. [48]-[49], a [61] 144. sz. jkv [67], a [63] 146. sz. jkv. [9], és a [64] 147. sz. jkv. 1. napirendi pontját. A közvetlen előzményekről lásd e kötetben az [1] 150. sz.jkv. [34] napirendi pontját és jegy­zeteit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom