Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
56. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: előterjeszti javaslatát a malmok közellátási ellenőrzéséről szóló 3280/1946. ME sz. rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában. Iparügyi miniszter [képviseletében Nógrádi Sándor államtitkár]: az az indítványa, hogy a felhatalmazást bizonyos határidőre korlátozzuk, mondjuk 1947. évre. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: hozzájárul az indítványhoz. Iparügyi miniszter [képviseletében Nógrádi Sándor államtitkár]: a 4. § mondja ki, hogy a végrehajtásról a közellátásügyi miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértésben gondoskodik. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: ez felesleges, mert a rendelet tisztán a közellátás szempontjából való ellenőrzésre vonatkozik, tehát nem érinti az iparügyi miniszter hatáskörét. Iparügyi miniszter [képviseletében Nógrádi Sándor államtitkár]: eláll ettől az észrevételétől. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: van egy olyan rendelkezés, amely a gazdasági felügyelőket bízza meg a malmok ellenőrzésével. A jelen rendelet oly értelemben helyesbítendő, hogy az ne ütközzék ezzel a régebbivel, és egyúttal bele lennének vonva ezáltal a gazdasági felügyelők is az ellenőrzésbe, akik szakemberek. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: a rendelet szerint mindenki részt vesz az ellenőrzésben, mert bárki köteles feljelentést tenni, aki visszaélést észlel. [Ries] Igazságügyminiszter: több észrevétele van, melyeket megküldött a közellátásügyi miniszternek. Kifogásolja, hogy a közellátásügyi miniszter mellőzheti a büntetőeljárást, másrészt pedig a kiszabható büntetést igen magas összegűnek találja, és így egészen kis ügyekben aránytalanul magas bírságot vethetnek ki. Harmadik észrevétele az, hogy indokolatlan ilyen kis ügyekben a Közigazgatási Bírósághoz felterjeszthető panasz. Ez egyrészt nem tartozik a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe, másrészt pedig erre törEgészségvédelmi Szolgálathoz öt egészségügyi védőnó't; a tbc- és nemibeteg-gondozó intézetekhez dr. Etklamadinger József és dr. Tóth László, valamint dr. Ribányi László, dr. Friedmann Dezső és Faust Imre orvost, és hat egészségért javasolt kinevezni. Jelezte, hogy említetteket a B-listázások során bocsátották el. Végül a gondozóintézeteknél időközben felvett dr. Tóth Antal, dr. Szüle Dénes, dr. Szilvást János, dr. Csiszár Ferenc vezetőorvos, két tisztviselőnő, négy asszisztensnő és hét takarítónő alkalmazásának jóváhagyását kérte. Ez utóbbi alkalmazásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a gondozóintézeti létszám rendszerint egy vezető orvos, egy asszisztens és egy takarítónő, s hogy akár létszámapasztás, akár szolgálatból való kiválás esetén a gondozóintézeti munka nem folytatható, mert az említettek egymást munkakörükben nem helyettesíthetik. Ennek volt a következménye az - olvasható az előterjesztésben -, hogy az illetékes hatóságok a gondozóintézeti munka folyamatosságának biztosítása érdekében kénytelenek voltak megszegni az alkalmazást tiltó rendelkezéseket. A tárca előterjesztéseit összefogó borítólapra e tárgy címéhez a Miniszterelnökségen gépírással a következő megjegyzést fűzték: „Nevezettek időközben Szolnokra lettek kinevezve. Feltehető, hogy másoknál is hasonló eset történt." Ceruzával pedig ráírták: „azzal, hogy 6 már más álláson ki van nevezve"