Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
jelölése alapján kinevezett személyeket is, mind a tárgyalások eredményességét mindenképpen elősegíteni igyekeztek. A tárgyalások lezárása után október hó 13-án Szergejev helyettes miniszter az utolsó értekezleten jelen volt bizottsági tagokat búcsúebédre hívta meg. A bizottság, moszkvai tartózkodása alatt a szovjet kormány vendége volt és úgy ellátás, mind dokumentális és szórakoztató program tekintetében a legnagyobb figyelemben részesült. II. A két bizottság elvi álláspontja közötti különbség már kitűnt az első bizottsági ülésen. A szovjet bizottság álláspontja a következő volt: 1/ A Petrosani Rt. magyar tulajdont képező részvényeinek átadására vonatkozólag a két kormány között már kötelező megállapodás jött létre, - 2/ a részvények ellenértéke a jóvátételi kötelezettségek apasztására fordítandó, és ennek következtében 3/ ezen ügyletnél ajóvátételi szállításoknál előírt összes feltételek alkalmazandók. A magyar bizottság álláspontja szerint a magyar kormánynak a szóban forgó részvények átadására vonatkozó ajánlata attól feltételezetten tétetett, hogy a részvények értékében sikerül megegyezni. Ellenkező esetben tehát az ajánlat tárgytalanná válik. A megkötni szándékolt ügylet továbbá csak annyiban függ össze a jóvátétellel, hogy megállapodás esetén a közös egyetértéssel meghatározandó vételár ajóvátételi kötelezettségek csökkentésére fog fordíttatni. A bizottságok az első hat ülésen ezen elvi nézeteltérések tekintetében arra az álláspontra helyezkedtek, hogy azoknak eldöntését kormányaik számára tartják fenn, az együttes bizottsági munka pedig csak az értékelési elvek megállapítására szorítkozik. Mindvégig vitás kérdés volt a bányajogosítványok értékének megállapítása. Szovjet álláspont szerint e jogokért csak annyi számítható fel, amennyit a vállalat azokért ténylegesen fizetett a román államnak. A magyar bizottság ezzel szemben a jogosítványok tényleges mai értékének megállapítását és elfogadását kívánta és az értékmeghatározás módjaira vonatkozólag a szovjet bizottság felkérésére javaslatot is terjesztett elő. Mindkét bizottság hangsúlyozottan egyetértett abban, hogy a tárgyalások célja és feladata oly értékelési mód megállapítása, melynek alapján az átadandó vagyon tényleges értéke megállapítható vagy legalábbis megközelíthető. A tárgyalások kezdetén Alexejev osztályfőnök a magyar bizottságtól kért írásbeli javaslatot, melyet az szeptember hó 24-én „Aide mémoire" formájában át is adott. (5. melléklet) 88 A javaslat két értékelési elvet tartalmaz: II a jelenlegi vagyonnak a helyszínen együttesen eszközlendő leltározás alapján való megállapítása és az így megállapított vagyontárgyak értékének 88 A melléklet nem található a levél mellett. 338
