Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
együttes szakértői meghatározása, vagy 2/ a tényleges beruházások összegének megállapítása, kiindulva a Petrosani Rt. alapját képező két vállalat megalakulásának időpontjában létezett kezdő vagyonból - figyelembe véve a svájci frank 1936. évi hivatalos leértékelését és a világpiaci árak 1938. év után bekövetkezett emelkedését - az együttesen megállapítandó amortizációs százalékos kulcs alkalmazásával. A szovjet bizottság e javaslattal szemben, egyéb kifogásainak hangsúlyozása mellett, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a leltározási elv a legcélravezetőbb ugyan, de alkalmazásától annak rendkívül hosszadalmas és sok munkát igénylő volta miatt el kell tekinteni. A beruházási módszer viszont végeredményben a leltározáshoz vezet vissza. Ez okból a két javaslatot visszautasította, és a maga részéről azt ajánlotta, hogy az értékelésnél vétessék alapul a vállalat 1938. évi mérlege. Hosszas tárgyalás után, és a megegyezési szándék kihangsúlyozása mellett a magyar bizottság ezt az értékelési elvet is hajlandó volt elfogadni azzal a feltétellel, ha azok a mérlegtételek, amelyek még hozzávetőlegesen sem fejezik ki a tényleges értéket, megfelelően helyesbíttetnek. A helyesbítés kívánt módját az október 5-én átadott mérlegsémával világította meg (9. melléklet). 89 A bizottságok együttes ülésén a szovjet bizottság ezt a kiegészítőjavaslatot tudomásul vette azzal, hogy arról kormányának jelentést tesz és ugyanily eljárásra kérte fel a magyar bizottság elnökét is (október 10-i hatodik bizottsági ülés). A legközelebbi, október 12-i ülésre Szergejev helyettes miniszter már csak a magyar bizottság elnökét és két tagját hívta meg és ezen az ülésen ő is csak a korábbi szovjet bizottság volt elnökével, egy tagjával és egy új taggal jelent meg. Szergejev itt bevezetőként kijelentette a következőket: a bizottságok eddigi munkája teljesen helytelen utakon járt, és nem foglalkozott tulajdonképpeni feladatával. A bizottságok ugyanis eddig a Petrosani vagyonának értékelésével foglalkoztak, holott a kormányok közötti megegyezés szerint nem e vagyon az értékelés tárgya [sic!], hanem a Petrosani által kibocsátott részvények magyar tulajdonban levő 62 %-a. Ezek a részvények de facto már a Szovjet[unio] tulajdonát alkotják és a bizottságok feladata kizárólag technikai természetű: a részvények értékének és az átadás módozatainak megállapítása. A részvény-érték viszont a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően kizárólag egy módon állapítható meg: a névérték veendő figyelembe oly módon, hogy az a részvény-osztalék és az osztalékfizetés időpontjabeli bankkamatláb összevetéséből megállapítandó arány szerint módosul [sic!]. Az így megállapított részvény-érték számítandó át dollárértékre. Szergejev rendkívül kategorikus, ellentmondást nem tűrő álláspontjának alátámasztására hivatkozott a Szovjet[unió] 1946. július 27-i jegyzékére, a „Pravda" augusztus 4-i hivatalos közleményére és Nagy Ferenc miniszterA melléklet nem található a levél mellett.
