Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

mányának bemutatkozása napján, 1946. november 22-én, három nehézipari vállalat, a Ganz, a Rimamurány-Salgótarján és a Weiss Manfréd Rt.-nek - kinyilvánítottan - a jóvátétel-fizetés, illetve az újjáépítés idó'szakára szóló állami kezelésbe-vételére. A munkáspártok azonban az állami kezelésbevételt a vállalatok államosításához vezető első lépésként kezelték. Rövidesen a három nehézipari vállalat és leányvállalatai, illetve más cégek is állami ellenőrzés alá kerültek. 1946. decemberében az állami szektor aránya az ipar 45 százalékára nőtt.

79 Az állami kezelésbe vett - nem csak nehézipari - vállalatok gazdasági irányítására létrehozták a Nehézipari Központot, az állam jelentős hiteleket nyújtott e vállalatoknak, illetve garanciát vállalt a hiteleikért.

80 Mindez az államosítás jegyében történt. Az anyagi eszközöknek a koncentrálása jegyében került sor - hivatkozással a jóvátétel fizetésének terhére - a községi (városi) bor- és húsfogyasztási adóból, valamint a fővárosi egyenes adóból az állam részesedésének a felemelésére.

81 Hasonló tendenciák érvényesültek a különböző adókra vonatkozó rendeletek sorozatos módosítása terén. Külön ki kell emelni ezek közül az illetménytöbblet adóról szóló 1946. évi rendeletben biztosított mentesítések túlnyomó részének megvonását,

82 továbbá a jövedelemtöbblet adóról, valamint a vagyonadóról szóló rendeletet. Jövedelemtöbblet adót tartozott fizetni mindenki, akinek havi 1000 Ft-ot meghaladó összegű tiszta jövedelme volt. A jövedelem 1000 Ft-on felüli részének első 500 Ft-ja után 10%-ot, és a többletjövedelem nagyságától függően fokozatosan emelkedett az adó százaléka. A 3000 Ft-on felüli rész adóját 75%-ban állapították meg. Az eredeti tervezet azonban szigorúbb előírásokat tartalmazott - és a Kisgazdapárt heves tiltakozása nyomán mérsékelték valamelyest az adó kulcsát.

83 Vagyonadót tartozott fizetni a 20 000 Ft-ot meghaladó értékű vagyonnal rendelkező magyar állampolgár, továbbá a külföldön élő magyar állampolgár is a magyar állam területén lévő vagyona után. Az adó évi összege 25 000 Ft-ig 100 Ft volt, majd progresszíven emelkedve 19 és 20 millió Ft értékű vagyon esetében elérte a 600 000 Ft-ot, ami az ennél nagyobb vagyonok esetében 500 000 Ft-os fokozatok szerint 3%-kal emelkedett.

84 A jövedelemtöbblet adó és a vagyonadó természetesen teljes egészében az államot illette, pontosabban a gazdasági nehézségek baloldali leküzdésének céljait szolgálták. Több további intézkedés történt, amely a pénzgazdálkodás központosítá79 Lásd az [1] 150. sz. jkv. [46] napirendi pontját és c-d) mellékletét, valamint a [15] 164. sz. jkv. 55. napirendi pontját és e) mellékletét. 80 Lásd a [12] 161. sz. jkv. 54., a [14] 163. sz. jkv. 39. és a [15] 164. sz. jkv. 34. napirendi pontját. 81 Lásd a [17] 166. sz. jkv. 9. és 10., valamint a [20] 169. sz.jkv. 1. napirendi pontját. 82 Lásd a [16] 165. sz. jkv. 31. napirendi pontját. 83 Lásd a [12] 161. sz. jkv. 52., illetve a [23] 172. sz. jkv. 11., és a [24] 173. sz.jkv. [78] napirendi pontjait. 84 Lásd a [12] 161. sz. jkv. 51. napirendi pontját.