Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 29. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: előterjeszti javaslatát az igazgatóságnélküli tej szövetkezetekhez vállalatvezetők kirendelése tárgyában. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: javasolja az előterjesztést a napirendről levenni, mert nem ért vele egyet. Itt tulajdonképpen 500 vállalati vezető kinevezéséről van szó. [Bárányos]Földmívelésügyi miniszter: ez az előterjesztés igen sürgős, mert most kell kötni a tej szerződéseket. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: nem célszerű vállalati vezetők kirendelésével oldani meg a kérdést, hanem más módozatot keressen a földmívelésügyi miniszter. 28 Előzményekről lásd e kötet [6] 155. jkv. [43] napirendi pontját. A földreform (1945: VI. tc.) befejezésének előmozdításáról szóló 1946: IX. tc. a német lakosság egy részének kitelepítése folytán felmerült birtokpolitikai kérdések rendezésén túl a volt nagybirtokosok részéről a földreform revíziójával kapcsolatos törekvések elutasítását, a koalíciós kormányzásban mutatkozott zavarok jogi áthidalását szolgáló, de alapvetően politikai jellegű jogalkotás volt. (NF MT. JKV. 1946, [15] 98. sz. jkv. 1. napirendi pontja, és melléklete, valamint DONÁTH, 1969, 258-294., és 408-414.) A földreform befejezése azonban az 1946: LX. tc. alapján nem folyt olyan ütemben, mint ahogyan azt a koalíciós pártok vezetői remélték. A mérnöki felmérésekről, a kiosztások telekkönyvezéséról, a vitákról Donáth Ferenc földművelésügyi államtitkár 1946. november 17-én készült feljegyzésében a következő képet festette: „3122 községből 1817 olyan községünk van, ahol a mérnök-műszaki munkálat már be is fejeződött, egy részében a telekkönyvi kivonatokat is megkapták az újbirtokosok (mintegy 2 millió 350 ezer katasztrális holdon az igénybevett földek 70 %-án). További 551 községben jutott el a reform abba a stádiumba, hogy a mérnöki munkálatok már megkezdődhetnek. Viszont 754 községben (mintegy 682 000 katasztrális hold) az ügyek nincsenek lezárva, és ma is bizonytalanság van mind az igénybevétel, mind a juttatás tekintetében. A reform befejezését akadályozó tényezők kivizsgálására a múlt hónapban minden megyébe bizottságot küldtem ki, s jelentésük alapján a következő megállapításra jutottam: A földbirtokrendező szervezet mai struktúrája nem felel meg annak a szempontnak, hogy a reformot mielőbb befejezzük. A községi fóldigénylő bizottságok, amelyek a reform első szakaszában a végrehajtás motorjai voltak, a reform befejezésének akadályozóivá lettek. Az ügyek lezárását, a műszaki munkálatok megindítását ma elsősorban az akadályozza, hogy a községekben új és új földigénylő bizottságok alakulnak, amelyek a korábbi juttatási tervet felborítják, és a barátság és rokonság alapján újabb juttatási tervet készítenek. Az Országos Tanács szigorú tiltó rendelkezései sem vezetnek eredményre e tekintetben. A helyzetre az jellemző, hogy miután az 1946: IX. törvény a földesurakkal való vitát véglegesen eldöntötte, a községekben most az egymás közötti torzsalkodás lépett fel. Számos jelentés van arról, hogy a reakció hogyan használja ki ezt a helyzetet, és uszítja egymásra a parasztokat. A földbirtokrendező szervezet másik strukturális hibája a [fóldbirtokrendező] tanácsi ügyintézés lassúsága. Ez vonatkozik a megyei tanácsokra éppúgy, mint az országos tanácsra. A tanácsok nagyon kevés ügyet intéznek el. A tanácstagok sokszor távol maradnak az ülésekről, hiányzik ma már az a lendület, amely korábban éppen a laikus tanácstagok tevékenységét jellemezte. Még egy figyelemreméltó jelenség. Mind a fóldigénylő bizottságokban, mind a megyei tanácsoknál egyre gyakoribb a korrupció, amely azzal a veszéllyel jár, hogy ezek a népi szervek teljesen elvesztik népszerűségüket." A feljegyzés a Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottságának napirendjén szerepelt. (PIL 274. f. 3. cs. 59. ő. e. PB 1946. november 14., 3. napirendi pont); a feljegyzés teljes szövegét közli DONÁTH, 1969, 357-358.
