Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
24. [Rácz] Pénzügyminiszter: az 1947. évi január hó 1. napjával készítendő üzleti leltár tárgyában előterjeszti javaslatát. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 24 25. [Rácz] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát az illetményadóról szóló 8720/1946. ME számú rendelet módosítása tárgyában. Az inflációs időben az illetményadó havonta 2 részletben volt fizetendő, a mostani javaslat havi egyösszegben való befizetési kötelezettséget ír elő. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 25 egyelőre a letételi kötelesség újbóli bevezetése nélkül. A letételi kötelesség újbóli érvénybeléptetésének akadályát a következőkben látta: 1/ A Külföldi Hitelek Pénztárában igen jelentékeny pengőösszegek veszítették el értéküket az infláció következtében. Ez a körülmény magával a letétel intézményével szemben mind az adósok, mind a hitelezők körében idegenkedést keltett. 2/ Az adósok túlnyomó része az adott gazdasági viszonyok között nem lett volna képes letételt eszközölni vagy legalábbis azonos mérvű hiteligénnyel lépett volna fel. A zálogleveleket vagy egyéb kötvényeket kibocsátó pénzintézetektől a Külföldi Hitelek Pénztárába eszközlendő letételt méltányosan nem lehetett volna követelni akkor, ha a kibocsátás alapjául szolgáló kölcsönök adósai a maguk részéről nem teljesítik velük szemben letételi kötelezettségüket. A kölcsönök jelentékeny része egyébként a földreform során igénybe vett ingatlanokon bejegyzett és időközben törölt jelzálogjoggal volt biztosítva. 3/ A külföldi hitelezők szempontjából a forintletétel, bár kétségkívül biztosítékot jelenthetett az adós helyzetében bekövetkező változás esetére, de az adott helyzetben, a transzfer lehetetlensége folytán komoly gyakorlati előnnyel nem járt. Ennek tulajdonította, hogy a külföldi hitelezők részéről - egyes szórványos esetektől eltekintve - nem nyilvánult meg óhaj a letételi kötelesség újbóli bevezetése iránt. Hangsúlyozta az előterjesztés azonban, hogy a körülmények változásával a letételi kötelesség bevezetése célszerű, sőt szükséges lehet a vásárlóerő lefölözése, az adósságokból eredő kötelezettségek tudatossá tétele szempontjából. A jegyzőkönyv mellett megtalálható a rendelet tervezete. Lásd a 24 630/1946. ME sz. r.-et, MK december 22., 293. sz. 24 A 197 641/1946. VII. PM sz. előterjesztés rámutatott arra, hogy a háborús pusztítások során az üzleti könyvek jórészt megsemmisültek, majd az infláció is kilátástalanná tette azok vezetését, az üzleti év eredményeinek megállapítását. A forint bevezetésével azonban lehetővé és szükségessé vált a megnyitó mérlegek elkészítése. A tárca 1947. január l-jével a meglévő vagyonról és a fennálló terhekről szóló leltár elkészítését rendelte el. Előírta, hogy ennek helyességét a tulajdonoson vagy felelős vezetőn kívül a leltározó alkalmazottaknak, és ahol ilyen volt, az üzemi bizottságnak is aláírással kell igazolnia. Jelezte, hogy a leltár felhasználásával szerkesztendő megnyitó mérleg készítésének és záradékolásának módozatait külön rendeletben fogja szabályozni. A jegyzőkönyv mellett megtalálható a rendelet tervezete. Lásd a 24 700/1946. ME sz. r.-et, MK december 24., 294. sz. 25 A jegyzőkönyv mellett nem szerepel az előterjesztés. A SZDP iratai között megtalálható a 197 344/1946. PM VII. sz. eló'terjesztés és a rendelet tervezete. Ezek szerint az illetményadó megállapításáról szóló 8720/1946. ME sz. r., MK július 31., 172/b. sz. (lásd: NF MT. JKV. 1946, [42] 125. sz. jkv. 6. napirendi pont) módosítását az tette szükségessé, hogy a munkaadók érdekképviseleti szervei, továbbá az OTI és a MABI több ízben kérte a kéthetes adófizetési időszak megváltoztatását és a havi fizetés előírását. Minthogy ez szilárd pénz mellett az államkincstár érdekeit nem veszélyeztette, másrészt lényeges adminisztrációs könnyítést jelentett, javasolta
