Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

Minisztertanács az előterjesztéshez Kazinczy László alkalmaztatásának függőben tartásával hozzájárult. 22 23. [Rácz] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát a külfölddel szemben fenn­álló egyes tartozásoknak pengő-értékben való befizetéséről szóló 6900/1931. ME sz. rendelet hatályának további meghosszabbítása, valamint a letéti kötelesség szünetelése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 23 22 A161 628/1946. IV. a. PM sz. eló'terjesztés a 8100/1946. ME sz. r.-ben (MKjúlius 17., 159. sz.) eló'írt alkalmazási tilalom alóli felmentésre kért engedélyt. Fonyódi Sándor hites könyvvizsgálót a Pénzintézeti Központra háruló revíziós feladatok megnövekedése folytán javasolta alkalmazni. Kazinczy László esetében eló'adta, hogy 1939-ben került az intézet szolgálatába, de 1940-tól kezdve folyamatosan - miután önként jelentkezett 1945-ben a demokratikus hadseregbe - katonai szolgálatot teljesített, közben azonban B-listára helyezték; a közeli időben várt leszerelésére tekintettel kérte az intézettói a visszavételét. Rott Hedvig kinevezését, mivel német és francia nyelven is gyakorlattal rendelkező' gyors- és gépíró volt, az intézet mind nagyobb tömegű idegen nyelvű levelezése indokolta. Horányi László és F. Kiss Mária fiatal, kezdó' munkatárskénti alkalmazását a tisztviselői utánpótlás biztosítása szempontjából találta fontosnak a miniszter. Az igazságügyminiszter T. 4416/1946. sz. írásos észrevétele megtalálható a jkv. mellett. AB-listázásról szóló 5000/1946. ME sz. r. (MK május 19., 113. sz.) 10. §-ának (2) bekezdése arról intézkedett, hogy azok, akik a közszolgálatból önként távoztak, a távozástól számított három év eltelte után kérhették a tényleges szolgálatba való visszavételüket, vagy végelbánás alá vonásukat. A rendelet 12. §-a arról szólt, hogy ha az egyes tárcáknál az 1937/38. évi létszám 90 %-ánál, illetve a később létesített tárcák esetében a megállapított létszám hetven-nyolcvan százalékánál alacsonyabbra csökken, a megüresedett állásokat az adott rendelet 2. §-ának (3) bekezdése alapján végelbánás alá vont személyekkel kell betölteni. A rendelet ez utóbbi §-a, illetve bekezdése azt mondta ki, hogy a létszámcsökkentés érdekében szükség esetén, végelbá­nás alá kell vonni azokat is, akik a hivatali tennivalók ellátása szempontjából nélkülözhetőknek minősülnek. A9050/1946. ME sz. r. (MK augusztus 6., 177. sz.) a B-listázások revíziójáról, a 11 000/1946. ME sz. r. (MK szeptember 24., 217. sz.) a B-lista rendelet kiegészítéséről szólt. 23 A 203 165/1946. IV. b. PM sz. előterjesztés felidézte, hogy a 6900/1931. ME sz. (RT 1549. old.), úgynevezett transzfermoratórium (külföldi követelések megfizetésére vonatkozó haladék) rendeletben foglalt szabályozás szerint az államadóssági és magán-kibocsátású kötvényeken és zálogleveleken, továbbá a kincstári váltókon és kincstári jegyeken alapuló kötelezettséget tilos volt külföldi hitelezők számára teljesíteni. Az 1944. évi december hó 22-ig érvényben volt szabályozás szerint a záloglevelek és más kötvények kibocsátásának alapjául szolgáló kölcsönök adósai a kibocsátó intézetnél, az utóbbiak pedig a Külföldi Hitelek Pénztáránál voltak kötelesek biztosítékképpen letenni az esedékessé vált évi 5 %-os kamat pengőellenértékét. Az állam a rendeletek hatálya alá eső tartozásai alapján oly összeget volt köteles a pénztárnál letenni, amely megfelelt a külföldi hitelezőkkel kötött megállapodásoknak. Az egyes külföldi tartozások tekintetében megállapított pengő letételi kötelezettség felfüg­gesztéséről a 670/1946. ME sz. r. (MK január 24., 20. sz.) intézkedett. Lásd: TZ MT. JKV., a [10] 77. sz. jkv. 28. és a [14] 81. sz. jkv. 20. napirendi pontját, illetve mellékleteiket. Rámutatott az előterjesztés arra, hogy mivel az ország külföldi adósságok szerződésszerű szolgálatát nem képes ellátni, a transzfermoratórium hatályát meg kell hosszabbítani. Meg­fontolandónak találta viszont azt, hogy a letéti kötelességet az addigi vagy annál alacsonyabb terjedelemben bevezessék-e, vagy sem. Javasolta, hogy a transzfermoratórium hatálya az ad­digi gyakorlattól eltérően ne egy évre, hanem bizonytalan időre hosszabbíttassék meg éspedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom